Főmenü megnyitása

Módosítások

'''Új-Zéland földtörténetének''' vizsgálata azt mutatja, hogy az ennek a rendkívül változatos földterületnek a felszínén található kőzetek általában sokkal fiatalabbak, mint a szomszédos [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliára]] jellemzőek. A hatalmas [[Nyugat-ausztráliai-pajzs]] 2-4 milliárd éves kőzetekből áll, ezzel szemben [[Új-Zéland]]on csak néhány helyen került felszínre 600 millió évesnél idősebb ([[prekambrium]]i) kőzet. Ezek azonban mégis arról tanúskodnak, hogy az Új-Zéland alapját képező mélybeli kéregdarabok, és a tenger alatti környezetét alkotó [[Zélandia]] nevű hátság a régmúlt geológiai korokban összefüggtek Ausztráliával.
 
== Új-Zéland kőzetanyagának kialakulása, az első hegységképződés ==
 
A szigetország földtörténete a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] őskontinens szegélyén kezdődött a [[Perm (időszak)|perm]] korszakábanidőszakában. Ekkoriban, egy jégkorszak után, a nyugatra fekvő kontinensről érkező gleccserek és folyók óriási mennyiségű szárazföldi eredetű anyagot ([[homok]], [[agyag]]) raktak le az őskontinens parti tengerében.{{refhely|Molloy|22. o.|azonos=M22}} Ezek a lerakódások alkották a későbbi Új-Zéland (és [[Új-Kaledónia]]) geológiai gerincét, a későbbi összepréselődésükből és kőzetté válásukból keletkezett a ma sok helyen található grauvakke (szürke színű, agyagos [[homokkő]]) és az [[agyagpala|argillit]] (sötét, kristályos agyagkőzet).{{refhely|Balázs|561. o.|azonos=B561}}
 
A [[lemeztektonika|tektonikus mozgások]], az akkori [[Csendes-óceáni-lemez]] és a Gondwana-lemez ütközése ezeket a könnyebb felszíni rétegeket a kontinens szélén felgyűrte. Az addig a kontinentális talapzaton halmozódó üledék a [[kréta (időszak)|kréta]]-korszak időszak elején, mintegy 135 millió évvel ezelőtt került először a tenger felszíne fölé, és rendkívül változatos felületű hegyvidék alakult ki. Az ebből az időből származó üledékek páfrányokból és tűlevelűekből álló gazdag növényzetre utalnak.{{refhely|azonos=M22}} Ekkoriban alakultak ki Új-Zéland jelentős széntelepei.{{refhely|azonos=B561}}
A szigetország földtörténete a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] őskontinens szegélyén kezdődött a [[Perm (időszak)|perm]] korszakában. Ekkoriban, egy jégkorszak után, a nyugatra fekvő kontinensről érkező gleccserek és folyók óriási mennyiségű szárazföldi eredetű anyagot ([[homok]], [[agyag]]) raktak le az őskontinens parti tengerében.{{refhely|Molloy|22. o.|azonos=M22}} Ezek a lerakódások alkották a későbbi Új-Zéland (és [[Új-Kaledónia]]) geológiai gerincét, a későbbi összepréselődésükből és kőzetté válásukból keletkezett a ma sok helyen található grauvakke (szürke színű, agyagos [[homokkő]]) és az [[agyagpala|argillit]] (sötét, kristályos agyagkőzet).{{refhely|Balázs|561. o.|azonos=B561}}
 
A [[lemeztektonika|tektonikus mozgások]], az akkori [[Csendes-óceáni-lemez]] és a Gondwana-lemez ütközése ezeket a könnyebb felszíni rétegeket a kontinens szélén felgyűrte. Az addig a kontinentális talapzaton halmozódó üledék a [[kréta (időszak)|kréta]]-korszak elején, mintegy 135 millió évvel ezelőtt került először a tenger felszíne fölé, és rendkívül változatos felületű hegyvidék alakult ki. Az ebből az időből származó üledékek páfrányokból és tűlevelűekből álló gazdag növényzetre utalnak.{{refhely|azonos=M22}} Ekkoriban alakultak ki Új-Zéland jelentős széntelepei.{{refhely|azonos=B561}}
 
A következő 100 millió évben azonban ezeket a könnyű üledékes kőzetekből álló hegységeket az [[erózió (geológia)|erózió]] elsimította. Már a kréta kor végére, 90 millió évvel ezelőtt egy alacsony, hullámos síkság alakult ki. Ennek a maradványai a mai Új-Zéland felszínén is megfigyelhetőek, [[Otago]] központi fennsíkján, a [[Taieri]] folyó felső folyásánál, a Rough Ridge és a Knobby- valamint a Lammerlaw-hegységek között.{{refhely|azonos=M22}}
38 035

szerkesztés