55 210
szerkesztés
a (egybeírás) |
(forma) |
||
Az '''elemi töltés''' egy [[fizikai állandó]], melynek értéke a [[CODATA]] 2010-es ajánlása szerint:
''e''=1,602 176 565(35)•10<sup>−19</sup> [[Coulomb|C]].<ref>http://physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value?e</ref> Az elemi töltés nagysága megegyezik a [[proton]], és az [[elektron]] [[elektromos töltés]]ének nagyságával, a proton pozitív, az elektron negatív töltésű. Minden szabad részecske töltése az elemi töltés egész számú többszöröse.
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa, hanem 2/3-a illetve -1/3-a. A belőlük felépülő [[mezon]]ok és [[barion]]ok töltése viszont az elemi töltés egész számú többszöröse.
== Az elemi töltés fogalmának kialakulása ==
Az elektromos jelenségek magyarázata a
==Az elemi töltés meghatározásának története==▼
▲== Az elemi töltés meghatározásának története ==
Az elemi töltés nagyságának meghatározásával többen – mind elméleti, mind kísérleti módszerrel – is próbálkoztak az 1900-as évek kezdetén, például Erich Rudolf Alexander Regener, Luis Begeman, és Felix Ehrenhaft.
[[Robert Millikan|Robert Andrews Millikan]] is ez időtájban kezdte ezzel kapcsolatos kísérleteit, amelyek eleinte a Charles Thomson Rees Wilson skót fizikus által 1895-ben kifejlesztett, és több szempontból továbbtökéletesített ködkamrában folytak. A Begemannal közösen végzett kísérletekben vízcseppekből álló felhő mozgását figyelték meg, ezeket az eredményeket 1908-1910 között publikálták.<ref>R. A. Millikan, L. Begeman: On the Charge Carried by the Negative Ion of an Ionized Gas, Physical Review, vol. 26 No. 2 (1908) 197–198.</ref><ref>R. A. Millikan: A New Modification of the Cloud Method of Determining the Elementary Electrical Charge and the Most Probable Value of that Charge, Philosophical Magazine and Journal of Science, vol. 6 No. 110 (1910) 209–228.</ref> Később Millikan tanítványának, Harvey Fletchernek a javaslatára olajjal, mint nem párolgó közeggel folytatták a kísérleteket.<ref>H. Fletcher: My work with Millikan on the oil-drop experiment, Physics Today, 35 (1982) 43–47.</ref> Ekkor fejlesztették ki az úgynevezett porlasztós elrendezést, ami az 1913-ban publikált híres [[olajcseppkísérlet]]hez vezetett.<ref>R. A. Millikan: On the Elementary Electrical Charge and the Avogadro Constant The Physical Review, vol. 2 No. 2 (1913) 109–143.</ref>
Millikan az elemi töltés értékének meghatározásáért 1923-ban [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. Az általa megadott 1,592•10<sup>−19</sup> érték 0,62%-ban tér el az elemi töltés ma elfogadott – CODATA által megadott – értékétől.<ref>Buzády Andrea, Szegő Dóra: Millikan és az elemi töltés meghatározásának története - 1. rész, Fizikai Szemle, LXV. évf, 2015. július-augusztus, 245-248</ref><ref>Buzády Andrea, Szegő Dóra: Millikan és az elemi töltés meghatározásának története - 2. rész, Fizikai Szemle, LXV. évf, 2015. szeptember, 301-305</ref>
== Az elemi töltés és az új SI ==
Az elemi töltés mai ismereteink szerint a vákuumbeli fénysebességhez hasonlóan egy természeti állandó. Értékét a tervezetten 2018-ban megújuló [[SI mértékegységrendszer|Nemzetközi Mértékegységrendszerben]] rögzíteni fogják, és az áramerősség mértékegységének, az ampernek a definíciójában lesz szerepe.<ref>Bureau International des Poids et Mesures Resolution 1 of the 25th CGPM (2014). http://www.bipm.org/en/news/full-stories/si-roadmap.html</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{DEFAULTSORT:Elemito~ltes}}
|