„I. Szuppiluliumasz hettita király” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.135.76.177 (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.135.76.177 (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére)
Az özvegy egyiptomi királyné (feltehetőleg Tutanhamon özvegye, [[Anheszenamon]]) írt neki, és férjül kérte Szuppiluliumasz egyik fiát: A király, miután követei jelentették, hogy Egyiptomnak valóban nincs trónörököse, elküldte fiát, [[Zannanza|Cannancát]]. A herceget azonban út közben (gyaníthatóan<ref>[[Rodney Castleden]]: Konfliktusok, melyek megváltoztatták a világot. Ventus Libro Kiadó, 2010. p. 22.</ref> [[Ay]] emberei) meggyilkolták. Szuppiluliumasz bosszúból háborút indított Egyiptom [[kánaán]]i és észak-szíriai szövetségesei ellen, és nagy területet elfoglalt. Seregében azonban fertőző betegséget terjedt el, és a járványban meghalt Szuppiluliumasz, majd utódja, [[II. Arnuvandasz hettita király|II. Arnuvandasz]] is. A betegséget korábban általában [[pestis]]ként határozták meg, és úgy vélték, hogy az egyiptomi foglyok terjesztettek el. Egy újabb feltételezés szerint a [[tularémia]] nevű baktériumfertőzés volt a járvány oka. Ez egy juhokról emberre is terjedő, halálos betegség, a „hettita pestis”.<ref>[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19041 Múlt-kor]</ref>
 
A ''Szuppiluliumasz évkönyvei'', melyeket a király halála után II. Murszilisz állított össze, a kor fontos történelmi dokumentuma. Fennmaradt Szuppiluliumasznak egy Ehnatonhoz (vagy [[Szemenhkaré]]hoz) írt levele is ([[Amarna-levelek|EA]] 41), amit a fáraó trónra lépésekor írt, kifejezve abbéli reményét, hogy fennmarad országaik jó viszonya, ami EkhnatonEhnaton apja, [[III. Amenhotep]] uralkodása alatt alakítottak ki.
 
== Építkezések ==