„Kempis Tamás” változatai közötti eltérés

Kempis [[1379]]-ben vagy [[1380]]-ban<ref name=holbock/><ref name=katlex/> szegény kézműves családban született<ref name=katlex/><ref name=chobot>Chobot, i. m., 392–393. o.</ref> Johann és Gertrud Hemerken fiaként.<ref name=holbock>Holböck, i. m., 200–206. o.</ref> 12 éves korától Deventerben, Johann Boome iskolájában folytatott tanulmányokat.<ref name=katlex/> Mestere [[1395]]-től<ref name=pallas>Pallas, i. h.</ref> a szentéletű [[Florentius Radewijn]] [[kanonok]] volt, akinek házában [[1398]]-ben 20 „testvérrel” élt a [[Közös Élet Testvérei]] ([[hieronimiták]]) között. [[1399]]-ben belépett az agnetenbergi ágostonos kolostorba, ahol a bátyja, János [[perjel]]ként működött. Kempis itt eleinte a [[kódex]]másoló műhelyben dolgozott<ref name=katlex/>, erkölcstani és Bibliamagyarázati tanulmányokat folytatott<ref name=holbock/>, majd [[1406]]. [[június 12.|június 12-én]]<ref name=holbock/> szerzetesfogadalmat tett.<ref name=katlex/> [[1414]]-ben szentelték pappá.<ref name=pallas/><ref name=katlex/> Már [[1417]]-ben említik, hogy egy misekönyvet másolt.<ref name=pallas/> [[1425]] és [[1448]] között a [[szubprior]] tisztséget viselte, ugyanakkor gondnokként és novicius mesterként is működött.<ref name=katlex/> A kolostorban való életéről szólva kiemeli az egyik korabeli életrajza, hogy ''"milyen„milyen nagy jámborságban járt Isten előtt, milyen gyengédséggel és barátságossággal szerette társait, hogy a szív milyen alázatával és mily nagy szorgalommal töltötte ki azt az időt, mely neki az életre adatott. [...] Szokása volt, hogy a csendes éjszakában, mikor a mise után már mindenki aludt, még fenn maradjon, könyveket írjon, vagy másoljon, ami által igazán nagy érdemeket szerzett. Minden beszéde Istenről és a Szentírásról szólt; sosem vonakodott, ha megkérték, hogy a lelkek javára prédikáljon. [...] Belsőleg mennyire mélyen összeszedett volt Istenben Kempis Tamás az imádság helyén és minden lelki tevékenységében [...] Nappal is és éjjel is mindig ő volt az első a kórusban és mindig utolsóként hagyta el e helyet. Nem is lehet elmondani, mennyire szíve és lelke ügyének tekintette a szent Istenszolgálatot és a lelki élet ékesítését."”''<ref name=holbock/>

Hosszú, munkás élet után hunyt [[1471]]-ben. Egy krónika így számol be haláláról: ''"Dicséretben„Dicséretben és hírnévben 65 évet töltött a kolostorban annak igen rendkívüli hasznára, míg életének 92. évében, az Úr kegyelemteljes születésének 1471. esztendejében augusztus 8-án''<ref>Az újabb kutatások július 25.-re teszik a halálát.</ref>'' Isten el nem hívta a földi menedékhelyről és fel nem vette őt a mennyei lakhelyre, de emlékét ránk hagyta ezen a földön."”''<ref name=holbock/>