„Sumerek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (85.237.234.142), visszaállítva OsvátA szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor:
[[Kép:Bearded man Uruk Louvre AO5718.jpg|thumb|150px|Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300]]
 
A '''sumerek'''<ref>Nem sumér, sumir vagy szumír.</ref> ókori [[mezopotámia]]i nép voltak a mai [[Irak]] középső és déli részén az [[i. e. 4. évezred]] végétől az [[i. e. 2. évezred]] elejéig. Ők magukat ''szag-gigánakszia'', „fekete fejűeknek” ([[akkád nyelv]]en: ''szalmat kakkdim'') hívták. [[Hammurapi babiloni király|Hammurapi]] idején a „feketefejű” egyszerűen közembert jelentett, s ebben a jelentésben élt az asszír királyok korában is felirataik szerint. A ''sumer'' szó a ''Sumer és Akkád királya'' kifejezésben tűnik fel az [[Akkád Birodalom]] felirataiban, a területre utaló ''šumērû'' formában. Eredete homályos. Az újkorban nevezték el a népet ezen kifejezés alapján '''sumerek'''nek. A korabeli időben az identitás alapja a városhoz való tartozás volt, nem a nyelv.
 
Velük jelent meg az [[állam]]iság és az írás Mezopotámiában. A templomok köré szerveződő [[Városállam (politika)|városállamaik]] – amelyeket [[templomállam]]nak is neveznek – egymással harcoltak a földekért és a [[Sumer]] feletti főhatalomért. Átmeneti sikeres egyesítésük után végül egy külső erő, az [[Akkád Birodalom]] egyesítette őket. A [[gutik]] uralma után a [[III. uri dinasztia]] révén még egyszer önálló birodalmat alkottak, végül az újabb sémi bevándorlók birodalmában, az [[Óbabiloni Birodalom]]ban felolvadtak. Kultúrájuk azonban még több mint egy évezredig meghatározta az újonnan jövők kultúráját, civilizációját, hitvilágát.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sumerek