„Hórák” változatai közötti eltérés

 

A '''hórák''' ([[Görög nyelv|görögül]] Ωραι – irodalmi fordításban ''órák'') a [[görög mitológia]] istennői; az évszakok és az évszakok változásából eredő természeti rend, valamint az emberek és istenek közötti harmónia megszemélyesítői.<ref>[[Hésziodosz]]: ''Theogonia'' 901-11</ref> [[Zeusz]] és [[Themisz]] ragyogó szépségű leányai, a [[Moirák]] féltestvérei. A görög mondavilág más sorsistennőihez ([[Khariszok]], [[Moirák]]) hasonlóan a Hórák is hárman vannak; bár egyes irodalmak négy<ref>[[Nonnosz]] a ''Dionüsziaka'' című művében négy Hórát említ: Eiar, Therosz, Kheimon és Phthinoporon.</ref> illetve két<ref>a Hórák argoszi és athéni kultuszában – [[Révai nagy lexikona]]</ref> istennőt említenek.

[[Fájl:Eirene Ploutos Glyptothek Munich 219 n1.jpg|bélyegkép|320px|Eiréné, a béke istennője és a gyermek Pluto]]

Később a hórák szerepköre kibővül, így a természeti és a társadalmi törvények, az évszakok és az erkölcsök rendjének őrei lesznek. [[Eunomia]] – (Ευνομία) a ''„törvény”'' és törvényhozás; [[Diké (istennő)|Diké]] – (Δίκη) az ''„igazságosság”'' és [[Eiréné (istennő)|Eiréné]] – (Ειρήνη) a ''„béke”'' istennője. Tiszteletük a nagyvárosokban [[Athén]]ban, [[Argosz (város)|Argosz]]ban és [[Olümpia|Olümpiában]] teljesedett ki.

 

A hellenisztikus vázaképeken hosszú ruhás, méltóságteljes lányokként ábrázolják őket, kezükben az általuk megtestesített évszakra jellemző virágokkal és gyümölcsökkel. Később, a barokk korban mind irodalmi, mind képzőművészeti alakjuk összeolvad a Khariszokéval, a báj és kellem istennőiével.