„Sivatagi éghajlat” változatai közötti eltérés

A '''sivatagi éghajlat''' elnevezés két éghajlatot jelöl: A [[trópusi övezet]]be, azon belül a [[térítői öv]]be tartozó [[trópusi sivatagi éghajlat]]ot, valamint a [[mérsékelt övezet]]be, a [[szélsőségesen szárazföldi öv]]be tartozó [[mérsékelt övi sivatagi éghajlat]]ot. A két éghajlat közös jellemzői a rendkívül alacsony csapadékmennyiség, a nagy [[napi hőingás|napi]] és [[évi közepes hőingás]], valamint az ezekből következő gyér vagy hiányzó növénytakaró, terméktelen homoktalajok.<ref name="Petőfi">Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9. Nemzedékek Tudása, ISBN 978-963-19-7416-4</ref>

E területek jellemzője, hogy a leszálló [[légmozgás]] miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány [[sivatag]]ban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi [[hőingás]] a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős [[napsugárzás]] miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.<ref name ="Petőfi" />

Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein és az oázisokban lehet találni sűrűbb növénytakarót. Az oázisok a sivatagnak olyan területei, ahol a talaj vizet tartalmaz. Az emberi élet sivatagi nyomait is főként itt fedezhetjük fel.<ref name ="Petőfi" />

AHosszú ideig a Földön eddig a legmagasabblegmagasabbnak hitt addig mért felszíni hőmérsékletet, az 58 °C-ot trópusi sivatagi éghajlaton mérték Líbiában, El Azizia városában. Ma már az 56,7 °C-ot tekintjük a Szaharábanrekordnak.<ref>http://www.kiskegyed.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/legmelegebb-homerseklet-a-foldon-uj-rekord-van-117285</ref>

== ForrásokJegyzetek ==