„III. Fjodor orosz cár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
44. sor:
[[1676]]-ban háborúra kelt Ukrajna birtoklása ügyén az [[Oszmán Birodalom]]mal. [[1681]]-ben Fjodor [[Bahcsiszeráj]]ban békét kötött a törökökkel, lezárva ezzel az [[1676]] óta tartó [[Orosz–török háború (1676–81)|törökök elleni háborút]]. Török kézen maradt [[Podólia]], viszont cserébe elismerték, hogy az oroszok jogosultak [[Kijev]]re.
 
A cár hadseregreformjának vezetője [[Golicin-család|Vaszilij Vasziljevics Golicin herceg]] volt. „''… Az ellenség új keletű fortélya miatt kénytelenek vagyunk felülvizsgálni és átszervezni hadseregünket, hogy háború esetére az ellenséggel szemben megbízhatóbb védekező módszerekről és menedékről gondoskodjunk.''” <ref>Warnes David: ''Az orosz cárok krónikája - Az Orosz Birodalom uralkodóinak története''; Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2002; 85. oldal</ref> [[1682]] januárjában a bojárok és a főpapság gyűlése közös elhatározással a kiváltságrendszer, vagyis a ''mesztnyicsesztvo'' rendszer eltörlése mellett szavazott, így nem nemes származásúak is lehettek vezető beosztásban.
 
A cár uralkodása alatt változtatták meg a tolvajok büntetését is: Szibériába küldték őket ahelyett, hogy levágták volna a végtagjaikat. [[1680]]-ban a cár utasítására elkezdték a földbirtokok összeírását. A munka Fjodor halála után is folytatódott, [[1686]]-ban fejeződött be.