„Ibrahim Pecsevi” változatai közötti eltérés

[[1572]]-ben vagy [[1574]]-ben<ref name="plex"/><ref>http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=37546</ref><ref name="plex"/> született [[Pécs]]ett. Anyai ágon a híres [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] [[Szerbek|szerb]] család, a Szokulluk leszármazottja volt.<ref name="plex"/> Tizennégy éves korában édesapját elvesztette és Lala Mehmet pasa gyámságába került.<ref name="plex"/> Az [[Oszmán Birodalom]] számos tartományában dolgozott hivatalnokként. [[1595]]-ben részt vett az [[esztergom]]i csatában, amiről később mint történész meg is emlékezik.

A világ első [[kávéház]]ai [[Isztambul]]ban nyíltak a XVI. század második harmadában. Pecsevi ezekről így számol be: „Egészen a 962. (1554/55) esztendőig sem az Allah által oltalmazott fenséges [[Konstantinápoly]] fővárosban, sem az oszmán földön másutt kávé és kávéház nem létezett. Körülbelül abban az évben érkezett a városba egy Hakam nevű fickó [[Aleppó]]ból és egy Semsz nevű [[Damaszkusz]]ból; mindketten nagy üzletet nyitottak a Tahtakalénak nevezett városnegyedben (a mai Isztambul kereskedelmi központja), és kávét kezdtek mérni. Ezek az üzletek gyülekezőhelyévé váltak a henyélőknek és élvhajhászoknak, úgyszintén néhány írástudó és literátor embernek, kik rendszerint huszan-harmincan jöttek össze. Egyesek könyveket olvastak, mások ostáblát játszottak és sakkoztak, megint mások új verseket hoztak magukkal, és irodalomról társalogtak. Azok, akik addig rengeteg pénzt költöttek baráti ebédmeghívásokra, rájöttek, hogy a társas együttlét örömeit egy vagy két akcsénak elköltésével is meg tudják teremteni. Oda jutott a dolog, hogy mindenféle munkanélküli és támogatást kereső tiszt, bíró és tanár meg a semmittevő üldögélők kijelentették, hogy nincs jobb szórakozó- és pihenőhely a kávéháznál, mely olyan zsúfolt lett, hogy sem ülő, sem állóhely nem maradt. Olyan híressé vált, hogy a magas hivatalok viselőit kivéve, még a nagy emberek sem állták meg, hogy el ne jöjjenek. Imámok, müezzinek és hipokriták mondták ’Az emberek rákaptak a kávéházra; senki nem jön már a [[dzsámi]]kba!’ Az ulemák azt mondták ’Ördögi üzelmek hona az; még a boros tavernákba is helyesebb volna járni’. Különösen a prédikátorok tettek erőfeszítéseket betiltásáért….” <ref>http://toriblog.blog.hu/2009/05/21/a_vizipipa_tortenete A vízipipa története</ref>

* ''Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi''. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. [[Szakály Ferenc]] – Vonyó József. Pécs, 1999, 107–131.

{{DEFAULTSORT:Pec~sevi Ibrahim}}

[[Kategória:17. századi személyek]]

[[Kategória:Török költők, írók]]

[[Kategória:Török tudósok]]

[[Kategória:Magyar vonatkozású történetírók]]

[[Kategória:Török hódoltság]]

[[Kategória:Oszmán Birodalom]]

[[Kategória:Magyarországi iszlám kultúra]]