„Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új térképváltozat |
kieg. |
||
3. sor:
'''Borsod, Gömör és Kishont [[közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye|közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye]]''' [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] Magyarországon maradt csonka területének és [[Borsod vármegye|Borsod vármegyének]] az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét [[járás]]ra oszlott és székhelye [[Miskolc]] volt.
Speciális volt a helyzete a Magyarországon maradt Gömör megyei községek közül a legnyugatibbnak, [[Zabar]]nak, amely közigazgatásilag már 1921-től Nógrád megyéhez tartozott, majd az 1928. évi IX. tc. végleg Nógrádhoz csatolta. (A térképen: '''7'''.)
Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye megszűnésére 1938-ban az [[I. bécsi döntés]] nyomán került sor, amikor az egykori [[Gömör és Kishont vármegye]] legnagyobb része újra magyar terület lett, és ezért a két megyét ismét különválasztották. A közöttük kialakított határ azonban nem egyezett meg az 1923 előttivel, ugyanis az Ózdtól nyugatra fekvő [[Hangony]], [[Susa]], [[Szentsimon]] és [[Uraj]] községeket Gömörtől Borsodhoz csatolták (az utóbbi három ma [[Ózd]] része). (A térképen: '''8'''.)
A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen [[Borsod-Gömör vármegye]] néven egyesítették.
| |||