„Szécsi Margit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok + portál |
a →Stílusa, művészete: linkjav. |
||
43. sor:
{{idézet 2|'''''„Pünkösd vasárnapján születtem, s az igaz beszéd tüzes ünnepéhez méltóan akarok a magyar szóval élni. Sokadmagammal a várakozásban megvirradva: mint hajdan, vagyok ma is elemi része a népnek.”'''''}}
„Törékeny alakja, királynői tartású, Kleopátra-frizurás feje a Kassák-klubban vagy a Fehérvári úti táncházban szinte hozzátartozott a táncolók forgatagához. Sokszor meghívott vendég volt, de gyakran csak jött, szerette nézni a táncosokat. Egyenrangú, bátor nő volt, nem akármilyen férfiak mellett: [[Nagy László (költő)|Nagy László]], [[Kondor Béla]], [[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]], [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]], [[Ágh István (költő)|Ágh István]] és a nagy előd, [[Kassák Lajos]] alkották többnyire társaságát. Szép volt a csibészhercegnő a költőkirály mellett, kiegészítették egymást. Szécsi Margit nyersebb, vagányabb verseket írt, mint Nagy László, ő a külvárosból jött, munkás ősökkel”.<ref>[http://www.versmondo.hu/archiv/archiv13/3.doc Tóth Erzsébet Vagány csillagon Hetvenöt éves lenne Szécsi Margit]</ref>
Szerelmi költészete művészi világának különleges erőssége. Versei szuggesztív jelképeivel maradandóak. Külvárosi gyermek- és ifjúkori élményeit fogalmazta meg dalformában, majd életszemléletének átalakulásával megváltoztak költői eszközei is, versei mozaikszerűek lettek, párhuzamosságok jelentek meg bennük. Költészetére nagy hatással volt az „új népiek”, köztük Nagy László és Juhász Ferenc költői forradalma, valamint [[József Attila]] és [[Kassák Lajos]] öröksége. Késői versei olykor a népköltészet dallamait, képeit idézik, [[Balassi Bálint|Balassi]]ig is visszanyúlva. A magyarság sorskérdéseivel szembesít, a személyes líra mélyén is közösségi kérdések feszülnek.
| |||