„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB)
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]], illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a [[Holt-tenger]] között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - [[Betánia|Betániát]] elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. A terület délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át.
 
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú [[vádi]] húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.
 
Éghajlata:
* a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm
* középső részén félsivatagi,
* keleti részén sivatagi.
 
Főbb városok:
== A Szentírás ==
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. <ref>Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1 </ref>
 
A fiatal [[Dávid zsidó király|Dávid]] itt bujdosott [[Saul zsidó király|Saul]] üldözése elől. <ref>Sám. I. 23-24. rész</ref>
 
[[Jézus]] a Júdeai-sivatagban 40 napig [[böjt]]ölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.<ref>Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész</ref> Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a [[Jerikó]] közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a [[Görög ortodox egyház|görög ortodox]] ''Megkísértés kolostora'' (Deir al-Qarantal) áll.
 
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült [[Holt-tengeri tekercsek|Qumrán-i tekercsek]]et.
 
== Szerzetesség ==
[[File:Israel-2013-Aerial-Mar Saba Monastery.jpg|thumb|200px|A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett]]
 
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az [[esszénusok]] között, majd [[Nagy Konstantin]] idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját [[kolostor]]t alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. <ref>Gyürki László: A Biblia földjén, 1990</ref>
 
== Jegyzetek ==
303 309

szerkesztés