„Kelet-szibériai-tenger” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az Északi-sarki-óceán tengerei és öblei kategória eltávolítva; A Jeges-tenger melléktengerei kategória hozzáadva (a HotCattel)
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
3. sor:
 
== Fekvése, földrajzi helyzete ==
Területe: 936 000 km² , víztömege 42 000 km³; közepes mélysége 45 m, legnagyobb mélysége: 155 m.<ref>{{cite book |author=Székely András|authorlink= |editor =|others= |title= Szovjetunió, I. kötet. Természetföldrajz|origdate = | url = | accessdate = |publisher= Gondolat Kiadó | location =Budapest | language = |year= 1978 |edition=|id= 963 280 303 5 I. kötet| pages =128| chapter = }}</ref> <ref>[http://bse.sci-lib.com/article006835.html Nagy Szovjet Enciklopédia]</ref>
Más forrás<ref>{{cite book |author=A. D. Dobrovolszkij, B. SZ. Zalogin|authorlink= |editor =|others= |title= Morja SZSZSZR|origdate = | url = http://tapemark.narod.ru/more/15.html | accessdate =2011-07-13 |publisher= Moszkvai Egyetemi Kiadó| location = | language =orosz |year= 1982 |edition=|id= | pages =| chapter = }}</ref> szerint ezek az értékek: 913 000 km² , 49 000 km³; 54 m, 915 m.
12. sor:
*az Új-szibériai-szigetekhez tartozó De Long-szigetek
*a Kolima-öböltől északra sorakozó Medve-szigetek
*a Csaun-öböl kijáratánál fekvő Ajon-sziget.
 
A szárazföld legnyugatibb partszakaszát az itt talált sok mammutcsont miatt Mammut-partnak is nevezik. A nyugati partvidék az Új-szibériai-szigetektől a [[Kolima]]-folyó torkolatáig lapos síkság, melyet mocsaras tundra borít; onnan keletre dombok vagy kissé magasabb hegyek szegélyezik. A partvonal viszonylag kevéssé tagolt. Jelentősebb öblei (nyugatról kelet felé haladva): egymás „szomszédságában” az Omuljahi- és a Hroma-öböl, jóval keletebbre a Kolima-öböl és a Csaun-öböl. A tengerbe, illetve öbleibe ömlő legnagyobb folyók (nyugatról keletre):
22. sor:
 
== Éghajlat, vízhőfok, sótartalom ==
A Kelet-szibériai-tenger éghajlata rendkívül hideg, sarkvidéki jellegű. Nyáron a levegő középhőmérséklete északon 0–2 °С, délen is csak 4 °С; télen eléri a –28–30 °С-ot. A partvidéken nagyon kevés a csapadék. A víz hőmérséklete télen fagypont körül van; nyáron az öblökben 7–8 °С, a jégmentes részeken 2–3 °С, másutt 0 °С.
 
A felszínen a víz sótartalma délnyugatról északkelet felé fokozatosan növekszik; nyáron a folyók által szállított sok édesvíz hatására a sótartalom mindenütt csökken, leginkább a nagy folyók: a Kolima és az Ingyigirka torkolatánál. Az árapálynak a tengeren nincs jelentősége, magassága mindössze néhány centiméter.
43. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
 
 
{{DEFAULTSORT:Keletsziberiaitenger}}