„Szín-ahhé-eríba” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
== Jeruzsálem ostroma ==
{{Bővebben|Jeruzsálem ostroma (i. e. 701)}}
''Harmadik hadjárata''
A váratlan kudarc oka talán a táborban kitört [[pestis]]járvány volt, erre utal az a bibliai leírás, miszerint ''Szanherib'' arra ébredt, hogy katonái körülötte holtan fekszenek, a [[Biblia]] szerint azért, mert az Úr angyala halált bocsátott rá. Más elképzelések nem zárják ki, hogy [[Taharka]] fáraó közeledő serege késztette visszavonulásra Szín-ahhé-eribát. De az is lehet, hogy a hadjárat fő célját a partmenti városok elfoglalásával elérte, ami a kereskedelmi utak ellenőrzését jelentette.
50. sor:
A következő babiloni királyt, a kháld [[Nergal-usézib]]et – Szín-ahhé-eriba feliratán Suzubu – az asszírok egy csatában elfogták, és vasra verve Ninivébe hurcolták.<ref name=oktch /><ref name=2004_4_kalla /> Babilonban ezután a kháld [[Musézib-Marduk]] lett a király.
Közben Elámban is trónviszály alakult ki. [[Kr. e. 693]] [[Hallusu-Insusinak]]ot megölték és [[Kudur-Nahhunte]] lett a király. Ezt a zavart kihasználva ''hetedik hadjárata''
Végül [[Kr. e. 691]]-ben a Tigris mentén egy szövetséges babiloni–elámi sereg – aminek [[Ansan]] és [[Parszuas]] is tagjai voltak<ref name=oktch /> – indult Asszíria ellen. A haluléi csatából az – asszír évkönyvekben ismét győztesnek feltüntetett ''nyolcadik hadjárat''
Úgy tűnt, az évezredes Babilonnak vége. Hogy kultikus szerepét – lévén a [[Marduk]]-kultusz központja – ellensúlyozzák, számos [[Assur (isten)|Assur]]-templom épült, ahova eljuttatták a város hamvainak kis adagjait. A kegyetlen megtorlást nem követte újabb lázadás délen: Szín-ahhé-eriba utolsó éveiben béke honolt az [[Újasszír Birodalom]]ban.
|