„Ágis tragédiája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor:
== Tudósítás ==
Az ajánlás mellett Bessenyei egy „Túdósítás”-t, előszót is csatol a drámához. A tudósítás fontos adalékokkal szolgál mind a dráma és Bessenyei irodalomi programja eszmetörténeti és irodalomelméleti hátteréhez:
*„úgy hiszem, hogy egy Trágédiába is, mint egyéb írásokba, leg-job törvény az igazságnak ’s emberi indulatoknak természet szerént való fel-fedezések”
*„továb minden mesterség a’ba áll hogy a’ beszélők egy-másnak illendőképen feleljenek, mint a’ Trágédiában elő-forduló személyenek sorsok azt magokkal hozzák”
Az első részlet az igazság politikai, morális és metafizikai jelentőségére utal, valamint Bessenyei korai irodalmi programjának központi tételére: az ember legfontosabb tárgya az ember.
A második részlet pedig, amint Solt Andor kifejti, a drámai élethelyzetnek (akció) és a megszólalásnak (dikció) összhangját teszi meg követelményként: a szereplőknek társadalmi rangjuknak megfelelően kell megszólalniuk a valószerűség, természetesség követelményének jegyében. Az illendőség pedig a francia [[Klasszicizmus|klasszicista]] dramaturgia „bienséance”-előírása ([[Voltaire]]), amely eredetileg az udvari-nagyúri társaság illemszabályaihoz való alkalmazkodó viselkedést jelentette. Esztétikailag pedig ennek megfelelően a beszédnek és a magatartásnak azt a fegyelmezett választékosságát, amely nem engedte a közönséges beszédet, azaz a heves gesztusokat, kirobbanó indulatot, tettet.
| |||