„Első bécsi döntés” változatai közötti eltérés

A felvidéki bevonulás volt a [[Magyar Királyi Honvédség|honvédség]] első jelentős hadmozdulata [[1919]] óta. A bevonulásban négy megerősített vegyesdandár vett részt, habár október 13-án az egész honvédséget mozgósították. Az „Ipoly” rendelet alapján november 3-án délután 1 órától kellett a dandároknak felzárkózniuk a határra és 5–10. között kellett a döntés értelmében átadott területeket megszállni. A [[Csallóköz]]t a 2., az [[Ipoly]] vidékét az 1., [[Rozsnyó]]t és [[Kassa|Kassát]] a 7., [[Ungvár]]t és [[Munkács]]ot a 6. vegyesdandárnak kellett elfoglalnia. Az ünnepélyes fogadtatást a rendező tisztek és az adott település elöljárósága közösen készítették elő, mindenütt előre meghatározott módon. Az első település, ahová a magyar csapatok 5-én bevonultak, [[Medve (település)|Medve]] volt,<ref>[http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3043 Magyar Világhíradó (1938): Magyar csapatok bevonulása Felvidékre]</ref> míg a nagyobb településeket 10-én érték el.<ref name="Babucs">Babucs Zoltán: ''„Megértük a feltámadás napját!” – A Magyar Királyi Honvédség bevonulása a Felvidékre'', 34–41. o.</ref> [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó 6-án [[Komárom (Szlovákia)|Komáromba]], 11-én Kassára vonult be fehér lovon.<ref>{{Opcit|n=Janek István|o=20}}</ref> A kassai bevonuláson részt vett a revíziót régebb óta támogató angol nemes, [[Harold Harmsworth]], Rothermere lordja, aki [[London]]ból utazott ide, hogy szemtanúja legyen az eseménynek. A bevonulás alkalmából beszédet mondott többek között [[Esterházy János (politikus)|Esterházy János]] gróf is. Ezt követően Horthy megkoszorúzta [[II. Rákóczi Ferenc]] sírját.<ref>Horthy Miklós: ''Emlékirataim'', Európa Könyvkiadó, 2011, ISSN 0209-5165, 229. o.</ref>