„Szénbányászat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Bányászati módok: j |
Magyar Szénbányászati Tröszt (új) |
||
9. sor:
A legidősebb ismert előfordulás [[Karélia|Karéliában]] a [[sungit]]nak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a [[Kuznyecki-medence]]i és [[Nagy-Medve-tó]] menti [[Devon (időszak)|devon]] korú előfordulások követik. A [[karbon]]kori telepcsoportok az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], az [[Appalache-hegység]]ben nagy területen, [[Anglia|Angliában]], [[Belgium]]ban, a [[Ruhr-vidék]]en, a [[Saar-vidék]]en, [[Szilézia|Sziléziában]], a [[Donyec-medence|Donyec-medencében]], ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a [[Moszkva-környéki-szénmedence|Moszkva-környéki-szénmedencében]], az [[Urál (hegység)|Urál]]-hegységben, [[Szibéria|Szibériában]]. [[Kazahsztán]]ban, [[India|Indiában]], [[Kína|Kínában]], [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]], [[Japán]]ban és [[Indonézia|Indonéziában]] jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny [[Külfejtés|külszíni fejtésekben]] bányásszák, így például Ausztráliából [[Európa]] kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
A legtöbb barnakőszén az [[eocén]] és a [[miocén]] földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-[[Németország]]ban a [[Salde]] és [[Mulde]] közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó [[Rajna]]vidéki előfordulás [[Bonn]] és [[Köln]] között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. [[Románia|Romániában]] a [[Zsil]]-völgyi előfordulás [[oligocén]] korú, de jó minőségű ''szurokkőszén'', több százmillió tonna készlettel.
== Bányászati módok ==
40. sor:
{{bővebben|Dorog szénbányászata}}
A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a [[századforduló]] közeledtével [[Budapest]] nagymértékű [[ipar]]osodása és növekvő [[Kőszén|szénigénye]] szakította meg, 1896-ra kiépült a [[Dorog]] környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott [[Budapest–Esztergom vasútvonal|helyiérdekű vasút]], megindult a nagyipari bányászat, felépült a [[dorogi hőerőmű]], a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az [[1960-as évek]] közepén érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése
=== A Magyar Szénbányászati Tröszt ===
A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.
A [[tröszti vállalat]]ok a következők voltak:
* a Borsodi Szénbányák,
* a Dorogi Szénbányák,
* a Középdunántúli Szénbányák,
* a Mátraaljai Szénbányák,
* a Mecseki Szénbányák,
* a Nógrádi Szénbányák,
* az Oroszlányi Szénbányák,
* a Tatabányai Szénbányák,
* a Várpalotai Szénbányák és
* a Bányászati Ellátó Vállalat.<ref>Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||