„Váradi béke” változatai közötti eltérés

A '''váradi béke''' [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] a Nyugati Magyar Királyság és [[I. János magyar király|I. János]] a Keleti Magyar Királyság uralkodója között [[Nagyvárad]]on megkötött békeszerződés [[1538]]. [[február 24.|február 24]]-én.

 

{{bővebben|Magyar belháború (1526–38)}}

A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után felismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így kiegyezésre törekedtek. [[1538]]-ban [[Nagyvárad|Váradon]] a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] követe, a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett [[Johannes von Weeze]] lundi érsek – hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen – tárgyalásokat kezdett [[Sárospatak]]on, amelyeken [[Fráter György|György barát]], [[Frangepán Ferenc]] kalocsai érsek, [[Brodarics István]] váci püspök és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]], a Szapolyai-párt egyik vezére is részt vett. 1538 első napjaiban [[Nagyvárad]]ra mentek át, itt [[Werbőczy István]] és [[Statileo János]] erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd királyt [[Leonhard von Fels]] tábornagy, Észak-Magyarország katonai főparancsnoka, a császárt Weeze érsek, magyarországi ügyekben meghatalmazott nagykövet és miniszter képviselte. A [[Habsburg-ház]] és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békeszerződést.

A szerződésbe (a biztonság kedvéért) belevették azt is, hogy ha I. János magyar királynak fia születne, akkor őt kárpótolni kell egy német hercegséggel. A megállapodást I. János érdekei miatt titokban kellett tartani, a Habsburg–magyar egyezség ugyanis kihívta volna [[I. Szulejmán oszmán szultán]] haragját.

 

[[Fájl:Eastern Hungary 1550.JPG|bélyegkép|265px|jobbra|Oszmán hódítás Magyarországon (rózsaszín: Szulejmán 1541-es hadjáratában megszerzett terület)]]

{{bővebben|Buda ostroma (1540)|Buda ostroma (1541)|Buda török kézre kerülése}}