„Kelet-Berlin” változatai közötti eltérés

Kelet-Berlin megnevezés alatt [[Németország]] fővárosnakfővárosának egykori szovjet megszállási szektorába eső területeit értjük. A [[Hidegháborúhidegháború]] idején Kelet-Berlin a szocialista [[Német Demokratikus Köztársaság]] fővárosa volt, míg a tőle [[Berlini fal|fallal]] elválasztott [[Nyugat-Berlin]] az [[NSZK]]-hoz közel álló politikai egység.

1945 tavaszán a francia, brit, amerikai és szovjet szövetségesek győzelmet arattak a [[náci németországNémetország]] felett. Berlint négy megszállási szektorra osztották. A háborús szövetségesek azonban hamarosan szembefordultak egymással és [[Berlin]] egyre inkább a hidegháború egyik forró pontjává vált. Kelet-Berlin és [[Nyugat-Berlin]] szétválása [[1948]]-ben következett be. A nyugati szektorokban megrendezett helyhatósági választásokon győztes Ernst Reutert a [[Szovjetunió|szovjet]] megszálló hatóság nem fogadta el [[Berlin]] polgármesterének, ezért a keleti városrész irányítására saját maga nevezett ki egy főpolgármestert. [[1949]]. [[október 7]]-én a szovjet zónában megalakult az [[NDK]], melynek alkotmányában az ország fővárosának Berlint jelölték meg.

Kelet-Berlint a szocialista országok hivatalos szóhasználatban ''Demokratikus„Demokratikus Berlin''Berlin” néven emlegették. A [[Berlini fal]] felépítése után az [[NDK]]-ban a „''Berlin, az NDK fővárosa''” megnevezés vált hivatalossá. Nyugat-Németországban a [[Nyugat-Berlin]]től való megkülönböztetés végett a Kelet-Berlin megnevezést használták.

Kelet-Berlin lakossága a [[Berlini fal]] felépítése előtt folyamatosan csökkent. Évente tízezrek menekültek a diktatúra elől [[Nyugat-Berlin]]be. A határ lezárása után a város lakossága növekedésnek indult. Az új ipari beruházások vonzották a munkaerőt, így a város népessége 20 év alatt 200000200 000 fővel melkedett.