„Váradi Szabó János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
== Életpályája ==
 
Kiképeztetését [[Sárospatak]]on kapta, ahol a gimnáziumi és akadémiai tanfolyamokat tanulta és 1807-ben bevégezte. [[Vay Miklós]] báró tábornok gyermekei mellé nevelőnek ment, majd 1807 őszétől [[Heidelberg]]ben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket. 1811-ben tért vissza hazájába, ezután levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Magyarországra hívta [[Egger Vilmos]], Pestalozzi tanítványát. Ezután nevelőként működött, tanítványai számára maga dolgozta ki Pestalozzi elvei szerint az egyes tárgyak vezérfonalait. 1816-ban tanítványait a felsőbb tudományok hallgatása végett Pestre vitte. 1822-ben az ifjú Vayak bevégezték az egyetemi pályát és nevelőjükkel Magyar- és [[Lengyelország]]ban utazgattak, két évet pedig a [[bécs]]i polytechnikumon töltöttek. 1824-ben Vay tábornok halálával Váradi Szabó megvált növendékeitől (Vay Miklós és Lajos báróktól) és 1826-ban Bártfai Szabó Erzsébetet feleségül vette. 1830-ban Debrecenben nyert alkalmazást mint a császári és királyi salétromgyár felügyelője; a lentzburgi tudós-társaságnak is tagja volt. A debreceni főiskola pedagógiai tanszékére szóló meghívást nem fogadta el.
 
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és [[Tessedik Sámuel]] pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló [[Tudományos Gyűjtemény]]ben. Folnesics Lajos ''Észrevételek a Pestalozzizmus ellen'' címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul [[Schedius Lajos]], a pesti egyetem tanára védelmébe vette a [[svájc]]i nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.08.html A hazai pedagógia gondolkodás fejlődése.]</ref>