Wikipédia

„Zsuzsi Erdei Vasút” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
clean up AWB
54. sor:
{{BS|exKBHFe|49|[[Nyírbéltek]]}}
}}
A '''Zsuzsi Erdei Vasút''' [[Magyarország]] legrégebbi, ma is üzemelő [[kisvasút]]ja. A [[Debrecen]]ből induló vasút 16  km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
 
[[Kisvasúti nap]]ja: április negyedik szombatja.
62. sor:
== Történet ==
[[File:Stamps of Hungary, 023-09.jpg|thumb|Zsuzsi Erdei Vasút]]
A '''Zsuzsi Erdei Vasút''' [[Magyarország]] legrégebbi keskeny [[nyomtávolság]]ú vasútja. A Debrecenhez tartozó [[Nyírmártonfalva|Gúth]] erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is [[1882]]. [[július 16.|július 16-án]] megindult a közlekedés az első 20  km szakaszon [[Debrecen]] és [[Nyírmártonfalva]] között. A megépült szakasz 950  mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában [[Debrecen]] felé lejtett. A [[münchen]]i [[Krauss-Maffei|Krauss & Co.]] gyárból származó [[MÁV 290|Zsuzsi gőzös]] 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
 
A személyforgalom [[1923]]-ban indult meg a vonalon. Ezzel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren. A járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre, megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.
68. sor:
[[1925]]-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két [[motorkocsi]]t is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. [[1931]]-ben a turistaházig, majd [[1937]]-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. [[1939]]-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a [[gazdasági vasutak]] támogatásából részesedhessen.
 
A [[második világháború]]ban erősen megrongálódott. Az [[1946]]-os gyors helyreállítást követően már [[Nyírlugos]]ig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20  km-es menetdíj 6 db tojás volt.
 
Ez a vasútüzem se kerülhette el az [[államosítás]]át, amire [[1949]]-ben került sor. A [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] kezelésébe került vasútüzemen [[1950]]-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár [[Nyírbéltek]]et, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db [[gőzmozdony]]t is. [[1955]]-ben megérkezett az első [[dízelmozdony]].
 
A Magyarországon egyedüli 950  mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A [[mozdony]]okhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] [[1961]]-ben átépítette 760  mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat is. Ennek esett áldozatul Zsuzsi is. Ezt követően [[Mk48]]-as [[mozdony]]ok végezték a munkát.
 
Ez a [[kisvasút]] is sok társához hasonlóan [[1977]]-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16  km-es szakaszt. Ezt [[1978]]-ban a [[Debrecen tömegközlekedése|Debreceni Közlekedési Vállalat]] vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
 
A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a [[kisvasút|kisvonatot]], Debreceni Erdei Kisvasútra. [[1995]]-ben ismét megpróbálták megszüntetni a [[vasút|vasutat]], de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.
162. sor:
|-
|}
 
 
 
== Nevezetességek a vasút környékén ==
183 ⟶ 181 sor:
 
Lalalala, lalalala, lalalala, hu!
 
 
== Menetrend ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsuzsi_Erdei_Vasút”