„Brassó” változatai közötti eltérés

 

Az [[1285]]-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. [[1421]]-ben [[II. Murád oszmán szultán|II. Murád]] török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után [[1427]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király itt tartott országgyűlést. [[Hunyadi János]] [[1455]]-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. [[1467]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]], [[moldva]]i hadjárata idején Brassóban pihent meg.

 

A [[16. század]]ban Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. [[1580]] körül jelent meg [[Nyirő János|Nireus (Nyirő) János]] nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a ''Fons Vitae,'' Az életnek kvtfeie(kútfeje), évmegjelölés nélkül. [[1603]]-ban itt halt meg [[Székely Mózes]], a [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|IX. Radu Șerban]] vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el. [[1660]]-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.

 

Mindannyiukat a [[2004]]-es választásokon választották meg.

* [http://www.prefecturabrasov.ro/temp/arhiva/informatii/serviciipublice.htm További igazgatási szervek]

 

Brassó gazdaságát nagyban meghatározta földrajzi fekvése: az Erdélyt [[Havasalföld]]del és [[Moldva|Moldvával]] összekötő fő kereskedelmi útvonal kereszteződésénél fekszik, ezért fontos ipari és kereskedelmi központ volt már a [[középkor]]ban is. Itt alakult meg ([[bécs]]i mintára, 1835-ben) Magyarország első takarékpénztára, a [[Sparkasse]], itt létesült az ország első tejgazdasági szövetkezete 1899-ben, a Scherg-szövetgyár 1823-ban (ma Carpatex), a Schiell-gépgyár (1800-ban, ma Hidromecanica), a Haberman-, illetve a Czell-féle sörgyár (ma Aurora) a Kenyeres-, a Jekel-, a Teutsch-féle likőrgyár, a Fleischer-, a Deubel-szalámigyár, a kőolajfinomító (1853), a cukorkagyár (1899) az Eitel-féle szappangyár (1840), a Teutsch-féle vasöntöde (1833, ma szerszámgyár), a Hubber-bútorgyár (1890), a cementgyár (1891), a Seewald malma (1796).

[[Fájl:IAR-80.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A Brassóban gyártott IAR repülők]]

A háború után mezőgazdasági felszereléseket gyártottak itt. A [[kommunizmus]] időszakában az iparosítás felgyorsult, nehézipari létesítményeket telepítettek, amelyek sok munkást vonzottak az ország más részeiből. Ezek az üzemek az utóbbi években jelentősen lecsökkentették a termelést, de továbbra is gyártanak [[mezőgazdasági vontató|traktorokat]], [[teherautó]]kat, [[helikopter]]eket stb.

 

* Nemzetközi utak:

** E60 [[Bécs]] – [[Budapest]] – [[Nagyvárad]] – [[Kolozsvár]] – [[Marosvásárhely]] – '''Brassó''' – [[Bukarest]] – [[Konstanca]]''

* Nemzeti utak:

** DN 1 ''[[Nagyvárad]] – [[Nagyszeben]] – [[Fogaras]] – Brassó – [[Bukarest]]''

* Itt született [[1906]]. [[június 3.|június 3-án]] [[Tuzson Gábor]] gépészmérnök, szabadalmi eljárások szerzője.

* Itt született [[1907]]. [[Január 10.|január 10-én]] [[Nagy József (egyházi író)|Nagy József]], Uzoni református lelkipásztor és egyházi író.

* Itt született [[1910]]. [[január 27.|január 27-én]] [[Eszenyi Olga]] színművésznő, a Nemzeti Színház tagja.

* Itt született [[1910]]. [[július 8.|július 8-án]] [[Tóth Kálmán (bibliográfus)|Tóth Kálmán]] könyvtáros, bibliográfus.

* Itt született [[1938]]. [[február 24.|február 24-én]] [[Alexandru Surdu]] filozófus.

* Itt született [[1938]]. [[július 10.|július 10-én]] [[Seres-Sturm Magda]] magyar orvosi szakíró.

* Itt született [[1938]]. [[december 30.|december 30-án]] [[Verestóy Ilona]] zenepedagógus, zenei szakíró, tankönyvszerkesztő.

* Itt született 1939. augusztus 18-án Bögözi Kádár János író,költő.

* Itt született [[1963]]. [[Június 28.|június 28-án]] [[Leonard Orban]], többnyelvűségért felelős [[Európai Bizottság|európai biztos]].

* Itt született [[1973]]. [[július 4.|július 4-én]] [[Orbán János Dénes]] költő, író az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke.

* Itt született 1974. december 27-én [[Kovács Attila (politikus, 1974)|Kovács Attila]] erdélyi magyar politikus, a Brassó Megyei Tanács alelnöke.

* Itt halt meg [[1983]]. [[május 21.|május 21-én]] [[Kurkó Gyárfás]] kommunista politikus, emlékíró.

 

== További információk ==

* [http://www.brasov.ro/ Brassó város hivatalos honlapja]

* [http://brasso.lap.hu/ Brassó.lap.hu] – Linkgyűjtemény

 

{{DEFAULTSORT:Brasso}}

[[Kategória:Brassó| ]]

[[Kategória:Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei]]