Wikipédia

„Illúzió” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
clean up AWB
1. sor:
Az '''illúzió''' (vagy érzéki csalódás) egy [[Pszichológia|pszichológiaipszichológia]]i jelenség, amelynek során félreértelmezünk a valóságból érkező [[Inger|ingereketinger]]eket, azaz az agyban az [[érzékszerv]]ek által közvetített információ felhasználásával egy az objektív valóságtól eltérő [[reprezentáció]] keletkezik. Illúziót bármelyik érzékszerv okozhat, ezért vannak [[optikai csalódás]]ok, hallási, szaglási, [[tapintási illúzió]]k, valamint az időérzékkel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatosak is. Jellemző az illúziókra, hogy az emberek többségénél ugyanazt a hatást, vagy nagyon hasonlót váltják ki. Az illúzióknak rendhagyó észlelésének vizsgálata gyakran tárgya a kísérleti pszichológiának, ezeken keresztül az észlelés mindennapi jelenségeinek megértéséhez is közelebb kerülünk. Sokszor a „trükk” ismerete sem képes eloszlatni az érzéki csalódást.
 
Az illúziók között a legszélesebb körben az optikai csalódások ismertek, ennek valószínűleg az az oka, hogy az érzékelésünkben a látás a vezető érzékleti modalitás.
9. sor:
== Az illúziók általános háttere ==
[[File:Grid illusion.svg|thumb|Hermann-rács]]
Az érzéki csalódások hátterében különböző szintű agyi folyamatok állhatnak. Vannak olyan illúziók, amelyek az agyi információfeldolgozás alacsonyabb, biológiailag könnyebben megmagyarázható szintjein történnek. Ilyen [[Fiziológia|fiziológiaifiziológia]]i illúzió például a [[Hermann-rács]]. A fiziológiai illúzióktól meg lehet különböztetni a kognitív szinten létrejövő illúziókat, bár a kettő közötti határ vita tárgyát képezi, mert az újabb kutatások az észlelés egyre korábbi szintjén találnak bizonyítékot a [[Figyelem#Figyelmi folyamatok|top-down]] folyamatok percepcióra való befolyására.
 
A kognitív illúziók nem az érzékelési rendszer felépítéséből adódnak, hanem a világról megszerzett tudásunk, előfeltevéseink, következtetéseink alakítják őket. Ezek a befolyásoló tényezők, amelyek az illúziók esetében félrevezetik az idegrendszert, alapvetően az észlelés megkönnyítését célozzák. Ilyenek például a [[Gestaltpszichológia]] által tárgyalt szervezőelvek, vagy a [[konstanciák]].
16. sor:
A vizuális illúziók, vagy optikai csalódások a látással kapcsolatos illúziók. [[Optikai csalódás#Kognitív illúziók|Csoportosításuk]] lehetséges kettős jelentésű, paradox és torzító illúziókra. Néhány híres illúzió:
 
[[Holdillúzió|Holdillúzió:]] Optikai csalódás, melynek során a [[Horizont|horizontonhorizont]]on levő [[Hold|Holdat]]at nagyobbnak látjuk, mint amikor a [[Zenit|zenitenzenit]]en, magasan az égbolton van.
 
[[Ponzo-illúzió]]: Jó példa a torzító illúziókra. Az egymás felé tartó egyenesekre keresztben elhelyezett, azonos hosszúságú szakaszok eltérő hosszúságúnak tűnnek.
 
[[Hermann-rács]]: Fekete négyzetek hálózata, amelyeket fehér sávok választanak el egymástól. A fehér vonalak találkozásánál jön létre az illúzió.
 
[[Ames-szoba]]: A megfigyelő egy adott szemszögből betekintve a szobába jelentős méretbeli eltéréseket tapasztal a szoba két különböző sarkában álló személy között, holott a két személy közel egyforma magas. A szoba különlegesen épített, mégis egy bizonyos szögből teljesen normálisnak és téglalap alakúnak látszik.
 
[[Rubin-váza]]: A kétértelmű ábrák közé tartozó illúzió. Egyik értelmezésében egy vázát, a másikban két arcélt ábrázol.
 
== Hallási illúziók ==
A hallási illúziók a hallással kapcsolatos érzéki csalódások. Példák hallási illúziókra:
 
[[Shepard-Risset-illúzió]]: Egy folyamatosan emelkedő vagy ereszkedő [[hangsor]] benyomását kelti, miközben valójában nem lesz se magasabb, se mélyebb a hang. A jelenség akkor jön létre, ha egymástól oktávnyi távolságra levő szinuszhullámokat helyezünk egymásra és játszunk le. A diszkrét hangokból álló változat a nevét [[Roger Shepard]] kognitív kutató után kapta. Az illúzió folyamatos verzióját [[Jeane-Claude Risset]] zeneszerző készítette el. {{listen|filename=DescenteInfinie.ogg|title=A Shepard–Risset glissando|description=|format=[[Ogg]]}}
33. sor:
[[Skálaillúzió]]: Hangskála illúziója jön létre, amikor a két fülbe két zenei skálát, egy emelkedőt és egy ereszkedőt játszanak le úgy, hogy a két fülbe eltérő, de egyszerre megszólaló hangok érkeznek egy meghatározott mintázat szerint.
== [[Tapintási illúzió]]k ==
A taktilis érzékeléssel kapcsolatos érzékcsalódások.
 
== Időérzékkel kapcsolatos illúziók ==
Az [[időérzékelés]] mentális és biológiai folyamatok összessége, amely során érzékelni tudjuk egy időtartam hosszát, valamint, hogy két dátum, vagy időintervallum egyenlő, esetleg különböző. Példák az időérzékeléssel kapcsolatos illúziókra:
 
Teleszkóp-hatás: Az az illúzió, hogy az időben távolabb történt események kevésbé tűnnek távolinak, a közelmúlt eseményei viszont távolabbinak tűnnek, mint amennyi idő a valóságban eltelt azóta, hogy megtörténtek.
 
Vierordt-törvény: A rövid időtartamokat felül-, a hosszabbakat alulbecsüljük.
 
== Több érzékminőséget érintő illúziók ==
74. sor:
[[Észlelés]]
 
[[konstanciák|Konstanciák]]
 
 
 
== Források ==
91 ⟶ 89 sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Illuzio}}
[[Kategória:Észlelés]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Illúzió”