„Komszomol” változatai közötti eltérés

A Komszomol - akkor még Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség néven - 1918. október 29-én alakult meg az 1917-es [[1917-es oroszországi forradalmak|februári forradalom]] után szerveződött [[Bolsevikok|bolsevik]] irányultságú helyi ifjúsági munkásszervezetek egyesítéséből. A szövetség megalapításának fő kezdeményezője és ideológiai alapjának megteremtője [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] volt. [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] személyi titkárának, Borisz Bazsanovnak állítása szerint a Komszomolt [[Lazar Abramovics Sackin|Lazar Sackin]] alapította, aki 1921-22-ben a főtitkári teendőket is ellátta.

Az [[Orosz polgárháború|orosz polgárháború]] után ahogyan a kommunista párt maradt az egyetlen párt, a Komszomol lett az ország egyetlen ifjúsági szervezete. Fő feladata az ifjúság ideológiai nevelése volt és hogy az SZKP "segítője és tartaléka" legyen. 1922-ben a Komszomol irányításával hozták létre a gyermekek számára a [[Pionírmozgalom|pionírmozgalmat]]. A Komszomol 1924-ben, V. I. Lenin halála után felvette annak nevét, majd a Szovjetunió létrejöttével 1926-ban Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségre változtatta a megnevezését.

Az első mellre tűzhető, Komszomol-tagságot bizonyító jelvények 1922-ben jelentek meg, először KIM felirattal, 1945-től a felirat VLKSZM-re (a teljes név orosz rövidítése) változott, majd 1958-tól vezették be a jelvény végső formáját, amelyen a felirat mellett Lenin profilja is látható volt.

A komszomolisták száma gyorsan nőtt; a kezdeti 22 ezer helyett két évvel később már majdnem félmilliós volt a létszámuk. A polgárháború idején mintegy kétszázezer Komszomol-tag harcolt a [[Vörös Hadsereg|Vörös Hadseregben]]ben. A háború után a bolsevik párt által tervezett nagyszabású társadalmi és gazdasági átalakításokban (iparosítás, kollektivizálás, kulturális forradalom) alapvető szerepet szántak a lelkes fiataloknak. A belépési korhatár tizennégy év volt, a felső korhatár pedig huszonnyolc - az utóbbi a tisztségviselőkre nem vonatkozott.

1930-ban a Komszomol átvette a kötelező honvédelmi oktatás irányítását és kezdeményezte kétéves esti iskolák létrehozását az írástudatlanok számára. Szorgalmazták a munkások és parasztok képzését akik Komszomol-beutalóval könnyebben juthattak be a főiskolákra és egyetemekre. 1934-re a diákok között a munkásszármazásúak aránya elérte a 48%-ot.

1941-re a komszomoltagok száma meghaladta a tízmilliót. A [[Másodikmásodik világháború|második világháborúban]]ban a tagság nagy része harcolt a németek ellen, kb 3500-an kaptak [[Szovjetunió Hőse]] kitüntetést és 3 és fél millióan egyéb érdemrendeket. A megszállt területeken ellenálló csoportokat, "Ifjú Gárdákat" hoztak létre. A harcoló alakulatoknál kb. 200 000 komszomolistalány is szolgált, akár géppuskásként vagy mesterlövészként. A lányok közül 58-an lettek a Szovjetunió Hősei és százezret tüntettek ki egyéb módon.

A Komszomol a Szovjetunió tizenöt tagköztársasága és azok közigazgatási rendszere (területek, járások) szerint szerveződött. Az SZKP-hez hasonlóan legfőbb szerve a Központi Bizottság volt, vezetője pedig annak főtitkára.

A [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Mihail Gorbacsov]] által meghirdetett [[Peresztrojka|peresztrojkával]] óhatatlanul megindult a rendszer ideológiai kontrolljának gyengülése. Az állami ifjúsági szövetség szétesésének első jele az volt, amikor 1989-ben a litván helyi szervezet kinyilvánította önállóságát; példájukat hamarosan az észtek is követték. Az 1990-es kongresszuson megkísérelték megreformálni az orosz szövetség szervezeti felépítését. Ekkor még bíztak benne, hogy az ideológiai szerep feladásával, politikai vitaklubok, ismeretterjesztő szervezetek, szociális lakhatást biztosító szerepben a Komszomol még fennmaradhat. Az 1991. augusztusában lezajló puccskísérlet után azonban összehívták a rendkívüli kongresszust, ahol bejelentették, hogy a Komszomol történelmi szerepe kiüresedett és az országos szervezetet feloszlatták. A köztársaságok nemzeti Komszomol-szervezetei a továbbiakban önállóan működhettek. Az [[Orosz Föderáció|Orosz Föderációban]]ban a helyi utódszervezet 1993-ban Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetségre változtatta nevét, melyből a későbbiekben egyéb baloldali szervezetek (Forradalmi Komszomol, 1996; Lenini Kommunista Szövetség, 1999) váltak ki, csatlakozva az egyéb szélsőbaloldali pártok (Vörös Ifjúság Élcsapat, "Előre" Szocialista Mozgalom, Baloldali Front) sorához.