„Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
clean up AWB |
||
1. sor:
[[Fájl:Aradi minisztertanacs.jpg|bélyegkép|jobbra|A minisztertanács utolsó ülése [[Arad]]on, [[1849]]. [[augusztus 10.]] Előtérben [[Kossuth Lajos]] alakja.]]
'''Kossuth Lajos emlékezete''' a [[románia]]i [[magyarok]] körében ([[1849]]-[[1991]]). A magyar nép érzelmi és tudatvilágában a [[jobbágy]]felszabadító [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a debreceni [[Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)|függetlenségi nyilatkozat]] megszemélyesítőjeként [[Kossuth Lajos]] alakja legendássá vált. Kultusza már a [[világos]]i tragédiát követő [[emigráció (tevékenység)|emigráció]] évtizedei alatt kialakult, majd az [[1867]]-es [[
Kossuth 1869-ben közölt levele [[nagyszalonta]]i híveihez a helybeli Népkör Évkönyvében rávilágított a száműzött kormányzó s népünk érzelmi kapcsolatára. Amikor [[K. Papp Miklós]] megindította [[Kolozsvár]]t a Történelmi Lapokat (1874-1876), felhívta a figyelmet a [[zsibó]]i Wesselényi-levéltár Kossuth-relikviáira, történésztársa, [[Jakab Elek (történész)|Jakab Elek]] pedig nekikezdett a Kossuth-kéziratok feldolgozásának. Az egyre sűrűbb Kossuth-idézést követte [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] 1882-es cikke Kossuth alakjáról a magyar [[népköltészet]]ben.
34. sor:
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:A kisebbségi magyarság kulturális élete]]
|