„Kumamoto prefektúra” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. AWB
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
41. sor:
|weboldal = www.pref.kumamoto.jp/english/list.html
}}
[[Fájl:Map of Kumamoto Prefecture Ja.svg|270px|bélyegkép|Kumamoto prefektúra térképe az önkormányzati határokkal ]]
A '''Kumamoto prefektúra''' ([[Japán nyelv|japánul]] 熊本県, [[Hepburn-átírás|Hepburn-átírással]]sal ''Kumamoto-ken'') [[Japán]] egyik közigazgatási egysége [[Kjúsú]] szigetén. A prefektúra központja [[Kumamoto]] városa.
 
==Földrajza==
A Kumamoto prefektúra a négy nagy japán sziget legdélebbikének, Kjúsúnak a közepén helyezkedik el. Nyugatról az [[Ariake-tenger|Ariake-beltenger]] és a prefektúrához tartozó [[Amakusza-szigetek]] határolják, északról [[Fukuoka prefektúra|Fukuoka]] és [[Óita prefektúra|Óita]], keletről [[Mijazaki prefektúra|Mijazaki]], délről pedig [[Kagosima prefektúra|Kagosima prefektúrákkal]] határos.
 
Területén található Japán legnagyobb aktív vulkánja, az 1592 m magas [[Aszo (vulkán)|Aszo-hegy]], melynek hatalmas, 120  km kerületű [[Kaldera|kalderája]] az egyik legnagyobb a világon.
 
A Kumamoto prefektúra területe nagyjából három részre osztható: az északin található az Aszo-hegy és a [[Kikucsi]] és [[Sirakava]] folyók. A délnyugati foglalja magába a Hitojosi-medencét, a nyugati pedig az Amakusza-szigeteket.
 
A prefektúra területének 21%-át foglalják el a nemzeti parkok: az Aszo Kudzsú és Unzen-Amakusza nemzeti park; a Kjúsú Csúó Szancsi és Jaba-Hita-Hikoszan természetvédelmi területek, valamint az Asikita Kaigan, Icuki Gokanosó, Kinpózan, Miszumi-Ójano Umibe, Okukuma, Sótaiszan, és Jabe Súhen prefekturális természeti parkok.
70. sor:
*[[Uto]]
==Története==
A mai prefektúra túlnyomó részben a régi [[Higo tartomány]] területén fekszik, a mai beosztását a [[Meidzsi-kor|Meidzsi-korszakban]]szakban nyerte el.
===Korai történelem===
Az ember legkorábbi nyomai a prefektúra területen legalább 30 000 évesek. Az utolsó eljegesedés utáni korai települések nyomait a [[Kikai kaldera]] 7300 évvel ezelőtti vulkanikus aktivitása fedte el. A [[Jajoi-kor|Jajoi korszakban]] (i.e. 300 – i. sz. 300) elkezdték a [[rizs]] termesztését és korabeli vastárgyak és bronztükrök mutatják a helybeliek fémmegmunkálásban való jártasságát. A provincia területén mintegy 1300 [[kofun]], i. sz. 3-7. századbeli megalitikus sír található, az összes japán kofun egynegyede. A Higo nevet először a 720-ben írt [[Nihon Soki]] említi. Miután a császárok kínai mintára bevezették a centralizált közigazgatást, Higót helytartók kormányozták.
===Feudális korszak===
[[Fájl:Castle of daimyo in Kumamoto. Before 1902.jpg|bélyegkép|bal|A kumamotói várkastély a 19. sz. végén]]
A [[Heian-kor]] (794-1185) végétől kezdtek megerősödni a [[Szamuráj|szamurájcsaládokszamuráj]]családok. A központi hatalom meggyengült és az egész országra a feudális széttagoltság volt jellemző. A Higo tartományban a [[Kikucsi család|Kikucsi-klán]] bírt a legnagyobb hatalommal, egyéb jelentős családok voltak még az Aszo-, Kihara-, Morosima- és Szagara-klánok. A 15. századra a Kikucsi-uralom lehanyatlott és káosz lett úrrá a vidéken.
 
A Japánt újraegyesítő [[Tojotomi Hidejosi]] 1587-ben hódította meg Higót. [[Tokugava Iejaszu]] hatalomra jutása után a tartomány nagy része hívének, [[Kató Kijomasza|Kató Kijomaszának]] a kezére került; ő építtette 1607-ben [[Kumamotói várkastély|Kumamoto várkastélyát]] is.
===Kereszténység Japánban===
A 16. században az [[Amakusza-szigetek|Amakusza-szigeteken]]en volt a katolikus térítés egyik központja; a sziget vezető családjai és a lakosság mintegy fele megkeresztelkedett és helyi kollégiumuk nyomdája legalább 12 japán nyelvű könyvet adott ki. A kereszténység betiltása után kitört [[simabarai felkelés]] Higo tartományt is érintette. A tilalom ellenére Amakuszán még 1805-ben is több mint 5000-en követték titokban a katolikus vallást.
===A Szacuma-lázadás===
[[Fájl:KumamotoSoldiers1877.jpg|bélyegkép|A kumamotói vár védői a Szacuma-lázadás idején]]
1792-ben egy földrengés következtében hatalmas [[cunami]] sújtotta a partvidéket, 15 000 áldozatot követelve. A [[2011-es tóhokui földrengés és szökőár|2011-es szökőárig]] ez volt a legsúlyosabb cunami Japán történelmében.
 
A [[Meidzsi-kor|Meidzsi-korszak]]szak során átszervezték a közigazgatást, ekkor nevezték át a területet Kumamoto prefektúrára. A változások miatt elégedetlen szamurájok 1877-ben kirobbantották a [[Szacuma-lázadás|Szacuma-lázadást]]t. A felkelés lezajlásában döntő szerepet játszott a kumamotói vár ostroma, melyben a védők két hónapig kitartottak, míg a császári erők megérkeztek és megfutamították a lázadó szamurájokat.
===A huszadik század===
A [[Másodikmásodik világháború|második világháborúban]]ban több amerikai légitámadás is érte Kumamotót, a legsúlyosabban 1945. június 30-án a város egyharmada leégett és 300-an meghaltak.
 
1953 júniusában az Aszo vulkán kitörése és egyidejűleg áradások pusztítottak a prefektúrában, mintegy 500 ember halálát okozva.
 
1956-ban a prefektúra egyik városában, [[Minamata|Minamatában]] írták le a környezetszennyezés okozta higanymérgezés súlyos formáját, a [[Minamata-kór|Minamata-betegséget]].
96. sor:
[[Fájl:Mount-Aso-Naka-dake.jpg|bélyegkép|A Naka-hegy krátere]]
*Az [[Aszo (vulkán)|Aszo-hegy]] a világ egyik legnagyobb aktív vulkánja
*A [[Kumamotói várkastély|kumamotói várkastély]]
*A Szuizen-dzsi hagyományos japán kert
*Az 1854-ben befejezett Cúdzsun-híd Japán legnagyobb kőből épült vízvezető hídja
115. sor:
===Vasút===
A Kumamoto prefektúrában az alábbi vasúttársaságok működnek:
*Kyushu Railway Company, amely a Kumamoto városát is érintő, [[Hakata]] és [[Kagosima]] közötti [[Sinkanszen|sinkanszentsinkanszen]]t, gyorsvasutat is működteti
*Kumamoto Electric Railway
*Kumagawa Railroad
137. sor:
{{fordítás|en|Kumamoto Prefecture|old=579550495}}
{{Japán közigazgatása}}
 
[[Kategória:Japán prefektúrái]]