„VII. Frigyes dán király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
30. sor:
==Gyermekkora és családja==
[[Fájl:Frederik 7 karikatur 2.jpg|bélyegkép|bal|160px|Német karikatúra VII. Frigyesről a schleswigi háború idejéből.]]
Frigyes 1808. október 6-án született az [[Amalienborg palota|Amalienborg palotában]] VIII. Keresztély későbbi dán király és első felesége, Mecklenburgi Sarolta Friderika egyetlen gyermekeként. Anyja a következő évben az énektanárával, Édouard du Puy-jal megcsalta Keresztélyt, ezért 1810-ben szülei elváltak és anyját eltiltották Frigyes látogatásától. A fiú rokonainál nevelkedett. 1826-ban [[VI. Frigyes dán király|a király]] európai körútra küldte, hogy nyelveket, politikatudományt és hadtudományt tanuljon. Frigyes ehelyett Genf környékén utazgatott és lövészegyletekben töltötte az időt és a város díszpolgárává is fogadta a fiatal herceget.<br />
 
1828-ban visszatért Koppenhágába és VI. Frigyes feleségül adta hozzá a kisebbik lányát, Vilhelmina Máriát. Frigyes azonban nehezen bírta az udvar konzervatív, merev hierarchiáját; ez odáig fajult, hogy a király végül megelégelte veje állandó kóborlásait és kicsapongásait és 1834-ben [[Fredericia|Fredericiába]] száműzte Frigyest, majd 1837-ben a házasságot felbontották.<br />
36. sor:
[[Fájl:Louise Rasmussen.jpg|bélyegkép|Louise Rasmussen, Frigyes harmadik felesége.]]
==Uralkodása==
VIII. Keresztély 1848. január 20-án meghalt és a politika iránt nem igazán érdeklődő, tapasztalatlan VII. Frigyesre rázúdult a [[népek tavasza]] és a robbanással fenyegető [[Schleswig-holsteini kérdés|schleswig-holsteini kérdés]]. A dánok alkotmányt követeltek és a dánoklakta Schleswiget véglegesen az országhoz kívánták csatolni. A hatszáz éve különálló schleswigiek viszont Holsteinnel együtt külön alkotmányt és önállóságot követeltek. A király az előbbiek pártjára állt, és az 1849. júniusában kiadott alkotmányban Schleswiget Dániához csatolta. A hercegség fellázadt, és az 1851-ig elhúzódó [[Első schleswigi háború|konfliktusban]] (melyben egyik oldalon porosz, a másikon svéd csapatok is segédkeztek) a kormánycsapatok végül legyűrték az ellenállást. Ennek ellenére visszaállították Schleswig önállóságát Dánián belül és 1855-ben új alkotmányt fogadtak el, amelyben Dánia perszonálunióban egyesült a két hercegséggel. Időközben a német többségű Holsteinben és Dél-Schleswigben egyre erősödött a pángermán mozgalom, és az ennek elfojtására és eldánosításra tett erőfeszítések majd porosz-osztrák hadüzenetet és a hercegségek [[Porosz-osztrák-dán háború|elcsatolását]] eredményezik majd 1864-ben.<br />
Az 1849-es alkotmány egyben az abszolút monarchia végét jelentette Dániában. Felállították a kétkamarás parlamentet (''Rigsdag''), az alsóházi választásokra általános választójogot biztosítottak (minden 30 éven felüli polgár szavazhatott), de a parlament a királynak felelt. Frigyes a későbbiekben többször is beavatkozott a politikába, például 1854-ben lemondatta a népszerűtlen, konzervatív kormányt.
Az 1850-es években több gazdasági reformot is bevezettek, megszületett a szabadkereskedelmi törvény és magánbankokat alapítottak.
VII. Frigyes botrányai ellenére igen népszerű király volt, közvetlen természete és közrendű felesége miatt az átlagpolgár magához közelinek érezhette.
 
Frigyes 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban meghalt. Három házasságából nem született gyermeke (bár állítólag egyik szeretőjétől született egy fia 1843-ban), így a Dániában 1448 óta uralkodó Oldenburg-ház főága kihalt. Utóda az Oldenburgok schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi ágához tartozó [[IX. Keresztély dán király|IX. Keresztély]] lett.
52. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Dán királyok}}
 
{{DEFAULTSORT:Frigyes 07}}
[[Kategória:Dán uralkodók]]