„Állami lakótelep” változatai közötti eltérés

Az [[1910-es évek]] elején [[Pestszentlőrinc]] és [[Kispest]] határán, a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] [[Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal|Lajosmizsei vasút]] mellett nagy területet vásárolt meg [[Lipták Pál (mérnök)|Lipták Pál]] mérnök (az első magyar harckocsi megépítője). [[1916]]-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Először felépített egy martinacél-gyártó üzemet és hengerdét, majd 1916-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé építettek egy fallal körülvett lőszertelepet is, amely a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. Az [[első világháború]] vége felé Lipták gyárai már hitelben szállították a fizetésképtelen államnak a hadianyag-utánpótlást. A világháborús vereség és a [[Trianoni békeszerződés|trianoni békeszerződés]] azonban felemésztette Lipták tekintélyes vagyonát, mivel a háborús szállításait sohasem egyenlítették ki, bányái nagy része pedig az elcsatolt országrészekben maradt. A lőszergyártó telep műhelyei és raktárai azonban már Lipták életében hasznosultak: a világháború végén, [[1919]]-ben a Budapestre bevonuló román csapatok leszerelték és elszállították. Ezzel a hadiipari termelést folytató Lipták-gyár megszűnt.

A [[kertváros]]ias telep, a közös élmények és néhány meghatározó személyiség – köztük „Laci bácsi”, azaz [[Somogyi László (pap)|Somogyi László]], a legendás katolikus [[Plébánia|plébános]] – összetartó közösséggé tette az itt lakókat.