„Cascade-hegység” változatai közötti eltérés

a (→‎Földrajz: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB)
(→‎Földrajz: clean up AWB)
A hegylánc hossza mintegy 1200&nbsp;km, szélessége nagyjából 130&nbsp;km. Északon a [[Nicola (folyó)|Nicola]] és a [[Thompson (folyó)|Thompson]] összefolyásánál kezdődik, illetve a [[Fraser folyó]] választja el a [[Észak-amerikai Parti-hegység|Parti-hegységtől]], Észak-Kaliforniában a [[Shasta-Kaszkád]] végén álló [[Lassen Peak]] tűzhányóig terjed.<ref name="books.google.hu">https://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false</ref>
 
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 80–160&nbsp;km) levő többi csúcs.<ref><nowiki>http://www.jqjacobs.net/writing/volcanoc.html</nowiki></ref> A hegylánc legmagasabb csúcsa a [[Washington (állam)|Washington]] államban a [[Mount Rainier]] (4932 m).
 
Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas [[Lytton-hegy]]ig. Az Északi és a Kanadai-Kaszkádok vonulata rendkívül szaggatott, a kisebb csúcsok is meredekek, és mély gleccservölgyek választják el őket egymástól<ref>https://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref> A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]] [[geológia]]ilag és [[geomorfológia]]ilag hasonlít az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részeken kevésebb a gleccser és több a [[fennsík]] (ezek tipikus példája a [[Thompson-fennsík]]).<ref name="books.google.hu" />
 
A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas [[hó|hómennyiséget]]mennyiséget is elérheti.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref> Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.<ref><nowiki>http://www.tahoedailytribune.com/article/20101014/COMMUNITY/101019946</nowiki></ref> A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az [[Amerikai duglászfenyő]], a [[váltótűs hemlokfenyő]] és a [[Vörös éger]], míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az [[Amerikai sárgafenyő]] található, a magasabban fekvő részeken pedig a [[nyugati vörösfenyő]], a [[szirti hemlokfenyő]], a [[Sziklás-hegységi jegenyefenyő]], valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres [[Columbia-fennsík]]ot.
 
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref> Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a [[Pliocén]] korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz.
265 012

szerkesztés