Sashegyi Sándor 1900 szeptemberében egy munkáscsalád gyermekekéntmunkáscsaládban született. Mint kisiskolás került [[Pomáz]]ra, itt végezte el az elemi iskolát és a polgári iskola két osztályát. Később a [[Ganz vállalatok|Ganz]] gyárban dolgozott esztergályosként, majd a Duna-Gőzhajózási Társasághoz került először mint hajófűtő, majd mint gépkezelő. 1937-ben rokkantnyugdíjat kapott, majd ezt követően kezdett el a régészettel foglalkozni. A [[Pilis (hegység)|Pilis]]t és [[Pomáz]] környékét járta, régészeti lelőhelyek után kutatva. Telente pedig továbbképzése céljából a könyvtárakat járta, megtanult latinul is, hogy közvetlenül tudja olvasni a forrásokat. A régészeti lelőhelyekről rendszeresen tudósította a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ot, s kilátogatott a környékbeli ásatásokra is. Lerajzolta a megtalált leleteket, s lehetőségei szerint próbálta azokat megóvni, vagy a múzeumnak eljuttatni.
1943-tól vármegyei díjnok, majd járási régészeti megbízott lett, egészen a szentendrei Ferenczy Múzeum 1951. évi felállításáig. Ekkor, különböző személyi konfliktusok miatt átmenetileg munka nélkül maradt, majd a Ferenczy Múzeum alkalmazta, mellékfoglalkozású tudományos kisegítő munkaerőként. Ez idő alatt gondozta a pomázi gyűjteményt, és folytatta régészeti megfigyeléseit is.
