„Titus Lucretius Carus” változatai közötti eltérés

Az ókorban Cicero, Vergilius, valamint [[Ovidius]] elismerésüket fejezték ki Lucretius műve iránt. A középkor nem kedvelte túlságosan. Valószínűleg középkori eredetű pletyka, hogy Lucretius szoknyabolond volt, egy szerelmi bájitaltól pedig megőrült, és a világosabb pillanataiban írta költeményét. Ezzel a középkor vallásos szemlélete szerint isteni büntetést kapott [[materializmus]]áért. Ennek ellenére [[Szent Ágoston]], majd [[Aquinói Szent Tamás]] is remekműnek tartották a De rerum naturát. A reneszánsz fedezi föl ismét. Hatást gyakorolt [[Giordano Bruno]]ra azzal a tanításával, hogy több világ is létezhet. Hatást gyakorolt a modern atomelméletek kialakítására is. [[Holbach báró|Holbach]] főművében, "A természet rendszeré"-ben merített Lucretiusból, [[Voltaire]] pedig a lélek anyagi természetét bizonyító III. könyvet szerette volna lefordítani. [[Diderot]] az [[Enciklopédia|Enciklopédiában]] az epikureizmusról szóló fejezetben mutatja be Lucretius életét és művét.