Főmenü megnyitása

Módosítások

a
== Új-Zéland kőzetanyagának kialakulása, az első hegységképződés ==
 
A szigetország földtörténete a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] őskontinens szegélyén kezdődött a [[Perm (időszak)|perm]] időszakban. Ekkoriban, egy jégkorszak után, a nyugatra fekvő kontinensről érkező gleccserek[[gleccser]]ek és folyók óriási mennyiségű szárazföldi eredetű anyagot ([[homok]], [[agyag]]) raktak le az őskontinens parti tengerében.{{refhely|Molloy|22. o.|azonos=M22}} Ezek a lerakódások alkották a későbbi Új-Zéland (és [[Új-Kaledónia]]) geológiai gerincét, a későbbi összepréselődésükből és kőzetté válásukból keletkezett a ma sok helyen található grauvakke (szürke színű, agyagos [[homokkő]]) és az [[agyagpala|argillit]] (sötét, kristályos agyagkőzet).{{refhely|Balázs|561. o.|azonos=B561}}
 
A [[lemeztektonika|tektonikus mozgások]], az akkori [[Csendes-óceáni-lemez]] és a Gondwana-lemez ütközése ezeket a könnyebb felszíni rétegeket a kontinens szélén felgyűrte. Az addig a kontinentális talapzaton halmozódó üledék a [[kréta (időszak)|kréta]] időszak elején, mintegy 135 millió évvel ezelőtt került először a tenger felszíne fölé, és rendkívül változatos felületű hegyvidék alakult ki. Az ebből az időből származó üledékek páfrányokból és tűlevelűekből álló gazdag növényzetre utalnak.{{refhely|azonos=M22}} Ekkoriban alakultak ki Új-Zéland jelentős széntelepei.{{refhely|azonos=B561}}
39 879

szerkesztés