„Togon Temür mongol kán” változatai közötti eltérés

Togon Temür [[Kutait Kosila mongol kán|Kutait Kosila]] fiaként született, és bátyja, a rövid életű [[Bordzsigin Rincsinbal mongol kán|Bordzsigin Rincsinbal]] halála után 13 korában került a trónra. Gyengekezű uralkodónak bizonyult, aki szívesebben töltötte az idejét ágyasaival, és a [[lámaizmus]] tanításainak tanulmányozásával, mintsem az államügyekkel. Uralkodásának első éveiben a tényleges hatalom a kínaiakat gyűlölő Bajan miniszter kezében volt, aki különféle megszorító intézkedéseket léptetett életbe: eltörölte a hivatalnoki viszgarendszertvizsgarendszert, megtiltotta a kínaiaknak bizonyos színű ruhák, és bizonyos írásjelek használatát, és tömeges kivégzéseket is tervbe vett (az áldozatokat a nevük alapján válogatta volna ki). Bajan működése a rossza gazdasági rendszerrel együtt lázadáshoz vezettvezetett, és [[1339]]-ben Bajant száműzték.<ref name=uralkodok>Uralkodók és dinasztiák, 652–653. oldal</ref>

Togon Temür a következő évtizedekben sem érdeklődött jobban a politika iránt, ezúttal buddhista papokra és [[eunuch]]okra bízta Kína irányítását. Ezt látva legidősebb fia összeesküvést szőtt a császár megbuktatására – de az összeesküvés nem járt sikerrel.

[[1368]]-ban ismét felkelés tört ki, ezúttal Csu Jüan-csang vezetésével. A császárt miniszterei nem tudták rábeszélni, hogy vegye fel a harcot a lázadóval, és védje meg örökségét. Togon Temür ehelyett az északi [[sztyeppe|sztyeppék]]re menekült, és ott még 2 évig uralkodott. [[1370]]-ben hunyt el, de utódai a [[17. század]] elejéig uralkodtak az általa megalapított [[Északi Jüan kánok listája|Északi Jüan-dinasztia]] országában.<ref name=uralkodok/> Közvetlen mongol utóda fia, [[Biligtü északi jüan kán|Biligtü kán]] lett.

Kína Csu Jüan-csang kezébe került, aki [[Ming Hung-vu|Hung-vu]] néven császárrá kiáltotta ki magát, és megalapította a [[Ming-dinasztia|Ming-dinasztiádinasztiát]]t.