„Altamira-barlang” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:80B:5A0B:5852:1EC9:66C2:F4CC (vita) szerkesztéséről [[User:Inupiat4212|Inup…
23. sor:
 
{{Lektor-szakasz}}
A [[barlang]]ot [[1868]]-ban fedezte fel egy helybeli lakos, Modesto Cubillas, amikor vadászat közben a sziklák közti mélyedésben rekedt kutyáját akarta kimenteni. Felfedezésének a környező [[Karszt|karsztvidékkarszt]]vidék, a [[Kantábriai-hegység]] lejtőinek ezernyi hasonló ürege és barlangja miatt különösebb jelentősége nem volt.
A [[Barlang|barlangot]] [[1868]]-ban
fedezte fel egy helybeli lakos, Modesto Cubillas, amikor vadászat
közben a sziklák közti mélyedésben rekedt kutyáját akarta kimenteni.
Felfedezésének a környező [[Karszt|karsztvidék]], a [[Kantábriai-hegység]] lejtőinek ezernyi hasonló ürege és barlangja miatt különösebb jelentősége nem volt.
 
A terület birtokosa, [[Marcelino Sanz de Sautuola]] (1831-1888) [[Márkimárki]], amatőr [[Paleontológiapaleontológia|paleontológus]], bár Cubillas-tól, akit különböző kétkezi munkákra alkalmazott, tudott a földjén található barlangnyílásról, [[1875]]-ig biztosan nem kereste fel, valószínűleg csak [[1876]]-ban járta be. Ekkor felfedezett ugyan néhány absztrakt rajzolatnak tűnő ábrát, pl. ismétlődő fekete vonalakat, de ezeket nem tartotta emberi eredetűnek. Csak négy évvel később, [[1879]] nyarán, nyolcesztendős lánya kíséretében tért vissza. Eredeti célja az volt, hogy a barlangban olyan [[kova]]eszközöket keressen, amilyeneket [[1878]]-ban a [[Párizsi Világkiállítás]]on látott. Az igazi felfedezést lánya tette, aki – míg apja a barlangnyílás kibontásával foglalatoskodott – beljebb merészkedvén egy oldalsó terem falán és mennyezetén megpillantotta az állatábrázolásokat.
járta be. Ekkor felfedezett ugyan néhány absztrakt rajzolatnak tűnő
ábrát, pl. ismétlődő fekete vonalakat, de ezeket nem tartotta emberi
eredetűnek. Csak négy évvel később, [[1879]] nyarán, nyolcesztendős lánya kíséretében tért vissza. Eredeti célja az volt, hogy a barlangban olyan [[Kova|kovaeszközöket]] keressen, amilyeneket [[1878]]-ban a [[Párizsi Világkiállítás|Párizsi Világkiállításon]] látott. Az igazi felfedezést lánya tette, aki – míg apja a barlangnyílás kibontásával foglalatoskodott
 
– beljebb merészkedvén egy oldalsó terem falán és mennyezetén megpillantotta az állatábrázolásokat.
 
Az [[Őskőkorszak|őskőkori]] ember [[bölény]]ek, [[mamut]]ok, [[szarvas (állat)|szarvasok]] és [[vaddisznó]]k élethű, színes képét festette a falakra. Az agyagtalajban megtalálták a kovaeszközöket is.