„Hadik család” változatai közötti eltérés

A [[Turóc vármegye|Turóc vármegyéből]] eredő család első ismert őse Boldizsár [[tótpróna]]i evangélikus lelkész, akit [[1585]]-ben említenek. Az [[1720]]. [[november 6.|november 6]]-án kelt nemesi címerlevél, melyben Hadik Mihály és Hardy Franciska, valamint gyermekük, [[Hadik András (hadvezér)|András]] szerepel, a régi nemesség megerősítése, de a hivatkozott okirat nem fellelhető. Az említett András a család egyik legnevezetesebb tagja, tábornagy volt, ő szerezte a futaki és a csernovici uradalmakat, melyek közül az előbbiről vette a család az előnevét az [[1771]]-ben kelt királyi adománylevél után. [[1763]]. [[május 20.|május 20]]-án grófi rangra emelkedett, és ezt a grófi címet [[1777]]-ben [[Ausztria|Ausztriára]] is kiterjesztették. Az [[1754]]-[[1755|55]]-ös nemesi összeírás idején a Hadikok közül [[Szatmár vármegye|Szatmár vármegyében]] Gergely, míg [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] Pál igazolták nemességüket. A családnak két ágazata különíthető el, mindkettő grófi ranggal bír, de az ifjabbik ág [[Hadik Ágoston|Ágostonnal]] [[1873]]-ban kihalt. [[Hadik-Barkóczy Endre|Endre]] [[1887]]-ben nevét királyi engedéllyel [[Hadik-Barkóczy család|Hadik-Barkóczy]]ra változtatta. A család tagjai közül a lentebb olvashatóakon kívül megemlítendő még Béla (1870–1912), aki a Magyar Földhitelintézet igazgatója volt.

* [[Hadik András (hadvezér)||Hadik András]] (1710–1790) tábornagy, [[Bács vármegye]] főispánja, a család grófi címének megszerzője

* [[Hadik András (1764–1840kamarás)|Hadik András]] (1764–1840) kamarás, titkos tanácsos, lovassági tábornok