„Zaragoza” változatai közötti eltérés

Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurik[[Eurich nyugati gót király]]. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.

1118. december 18-án elfoglalta [[I. Alfonz aragóniai király|I. Alfonz]], és [[Huesca]] helyett megtette Aragónia fővárosává tette. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.

Különösen nagy hírre tett szert a város a [[napóleoni háborúk]]ban, 1808-1809-ben. [[Charles Lefebvre-Desnouettes|Lefebvre-Desnouettes]] tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit [[José de Palafox y Melci|Palafox]] védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak [[Vitoria-Gasteiz|Vitoriához]] kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget {{szám|30000}} főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. [[Jean Lannes|Lannes]] marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint {{szám|54000|ember}} ({{szám|14000|katona}}) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.<ref>Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)</ref>