„Arcangelo Corelli” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
 
== Élete ==
Jelentős zeneszerző, életéről mégis keveset tudunk, igazán megbízható korabeli bizonyíték kevés van. Ötgyermekes földbirtokos családba született Fusignanóban, [[Ravenna]] közelében. Apja, Arcangelo Corelli a fiú születése után öt héttel elhunyt, anyja Santa Ruffini vagy Raffini volt. Gyermekkorában kezdett el zenét tanulni, valószínűleg egy faenzai paptól. Tizenhárom évesen [[Bologna|Bolognába]] utazott, ahol ''Giovanni Benvenuti'' tanította hegedűre. Négyévi tanulás után felvették a város ''Accademia Filarmonica'' zenekarába. Növekvő hírneve révén több városban is megfordult, így lett fokozatosan Itália vezető hegedűse.
 
1670-ben elhagyta Bolognát, [[Róma|Rómába]] ment, ahol zeneszerzést tanult ''Simonelli''től, később a ''Teatro Capranica'' zenekarában játszott. [[Krisztina svéd királynő]], akinek a városban háza volt, a szolgálatába fogadta. Corelli már komponált, és Krisztinának ajánlotta op. 1-es [[Szonáta|triószonátáját]], amit két [[hegedű]]re, [[Cselló|gordonkára]] és [[csembaló]]ra írt.
 
1679 és 1680 között [[München]]ben, [[Heidelberg]]ben és [[Hannover]]ben tartózkodott.
 
Visszatérve Rómába a ''San Luigi''-templom zenekarát vezette, majd a ''Santa Cecilia'' virtuózainak tagja lett. Ettől kezdve ''Benedetto Pamphili'' [[Bíboros|kardinális]] lett fő támogatója, aki zenemesterként alkalmazta, így Corelli be is költözött a palotájába. A kardinálisnak ajánlotta op. 2-es kamarazenei műveit. 1690 körül [[Modena|Modenában]] járt, majd visszatérve ''Pietro Ottoboni'' bíboros szolgálatába állt. ''Pietro Ottoboni'' [[Rokonság|másodunokaöccse]] volt annak az ugyanilyen nevű bíborosnak, aki 1689-ben [[VIII. Sándor pápa|VIII. Sándor]] néven lett [[Pápa (egyházfő)|pápa]]. Corelli [[Hangverseny|koncerteket]] és [[Opera (színmű)|operákat]] vezényelt, komponált, új kamaratrió-sorozatát a [[bíboros]]nak ajánlotta. 1700-ban a római Santa Cecilia-akadémia zenekarának élére kerül, majd az Árkádiai Akadémia, a zenenépszerűsítő szervezet tagjává választották.
36. sor:
== Jelentősége ==
 
Corelli hegedűs volt - a hagszerhangszer pedagógiáját igen magas fokra fejleszetettefejlesztette -<ref>Pándi Marianne: Hangversenykalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1973. p. 7.</ref>, ezért zeneszerzői munkásságának a középpontjában is a hegedű áll. Ezen a téren munkássága korszakos jelentőségű. Munkáit [[Georg Friedrich Händel|Händel]] és [[Johann Sebastian Bach|Bach]] is ismerte. ''Georg Muffat'' szerint Corelli volt a [[concerto grosso]] műfajának a megteremtője. A zenedarabokban többnyire két hegedűt és egy csembalót állított szembe a zenekar többi részével. Ezen a téren [[Giuseppe Torelli|Torelli]] mintaképe, Händel pedig maga is írt concerto grossókat Corelli stílusában. A kamarazene terén a [[sonata da chiesa]] és a sonata da camera műfajait művelte, főleg triószonáták formájában. Több híressé vált tanítványa is volt, például [[Francesco Geminiani]], [[Pietro Locatelli]] és [[Somis]].
 
== Művei ==