„Lucfenyő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Osztályozás: Koyama-luc |
szerk., áthoz |
||
19. sor:
[[Fájl:Picea sitchensis2.jpg|right|thumb|[[Szitkafenyő]] toboza]]
A '''lucfenyő''' ''(Picea)'' a [[fenyőfélék]] ''(Pinaceae)'' egy nemzetsége. Kb. 36 [[örökzöld]], [[tűlevél|tűlevelű]] [[fa (botanika)|fafaj]] tartozik ide.
A '''lucfenyő''' ''(Picea)'' a [[fenyőfélék]] ''(Pinaceae)'' egy nemzetsége. Kb. 36 [[örökzöld]], [[tűlevél|tűlevelű]] [[fa (botanika)|fafaj]] tartozik ide. Az északi mérsékelt és sarkvidéki ([[tajga]]) éghajlaton találhatók meg. A lucok tekintélyes méretűek, a kifejlett példányok 20–60, legfeljebb 95 méter magasak is lehetnek, felismerhetők kúp alakú koronájukról, csavarodó ágaikról. A tűlevelek általában négyélűek, szórt állásúak; a tobozpikkelyek vékonyak, nem lehullók.<ref>{{cite book|last=Podani|first=János|title=A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana|date=2003|pages=89|isbn=963 463 632 2}}</ref> A tűlevelek egyenként nőnek az ágakon spirális elrendezésben, minden tű egy-egy [[levélpárna|levélpárnán]] ''(pulvinus)''. A tűlevél 4–10 éves korában hullik le, az ottmaradt levélpárna az ágat durva tapintásúvá teszi (más nemzetségekben az ágak általában simák).▼
== Származása, elterjedése ==
=== 1. Sectio ''Picea'' ===▼
Az északi mérsékelt égöv hegyvidékein és a [[tajga|tajgában]] erdőalkotó.
== Megjelenése, felépítése ==
Kifejlett példányai 20–60, legfeljebb 95 méter magasak is lehetnek, felismerhetők kúp alakú koronájukról, csavarodó ágaikról. [[Gyökérzet]]e sekély, szétterülő.
▲
== Életmódja, termőhelye ==
Kezdetben nagyon lassan nő — tíz év alatt egy, esetleg két méter magasra. Ezt a gyors növekedés ideje követi, a 25-30 méter magasságot 30-60 évesen éri el. Az intenzív növekedés 100-120 évig tart. Leginkább a [[kontinentális éghajlat]]ot kedveli. Szinte bármilyen [[talaj]]on megél. Sekély gyökérzete miatt a [[vihar]]ok könnyen kidöntik.
Tűlevelei 4–10 éves korukban hullanak le.
=== Szaporítása ===
'''Magvetés'''. Magról elsősorban az alapfajt szaporítják, de néhány díszváltozat (fajta) így is elég nagy arányban örökíti tulajdonságait. Ilyen elsősorban a ''[[Picea pungens]]'' kék lombú alakköre, melynek kiválogatott magoncait 'Glauca' gyűjtőnéven forgalmazzák a díszfaiskolák. Színük nem olyan intenzív, mint az oltott fajoké, de formájuk szabályosabb. Majdnem minden országban van néhány olyan anyafa, amely különösen nagy arányban ad kék lombú populációt. Ezeket a faiskolák néha üzleti titokként tartják nyilván, máskor (pl. az USA-ban) magtermő plantázst létesítenek belőlük, és magjukat emelt áron hozzák kereskedelmi forgalomba.) Részben örökíti sárgás lombszínét a ''Picea abies'' ‘Finedonensis’, és alakját a ''Picea abies'' ‘Virgata’; a törpe fajták magjából pedig (ha egyáltalán hoznak magot) elég sok lesz a törpe utód.
== Rendszertani felosztása ==
Vastag pikkelyű tobozok; a tűlevelek keresztmetszete négyzet vagy téglalap.
50 ⟶ 70 sor:
* ''[[Picea chihuahuana]]'' Északnyugat-[[Mexikó]] (ritka).
=== 2.
A tobozpikkelyek vastagok, hullámosak, a levelek enyhén vagy erősen lapítottak.
69 ⟶ 89 sor:
* ''[[Picea spinulosa]]'' Kelet-[[Himalája]].
=== 3.
A tobozpikkelyek igen vékonyak, hullámosak:
| |||