Dudás László

Életpályája

Dudás László (1935-2014) ipari formatervező, bélyegtervező grafikusművész.

1935. május 24-én született a Heves megyei Bátorban. Debrecenben érettségizett, mint gépésztechnikus. Az Iparművészeti Főiskolán 1962-ben diplomázott Dózsa Farkas András és Borsos Miklós tanítványaként. Az ipari formatervezőnek indult művész dunai szárnyashajók tervezésével kezdte pályáját. Később reklámgrafikával foglalkozott - többek között a Volán emblémáját és arculatát köszönhetjük neki -, s ennek során jutott el a bélyeghez. Miután kiderült, hogy rendelkezik azzal a nélkülözhetetlen speciális látásmóddal, ami ehhez a miniatűr alkotáshoz szükséges, a hetvenes évektől munkásságának egyik jelentős részévé vált a bélyegtervezés. Első megvalósult alkotása az 1973-ban megjelent Olimpiai érmesek sorozat volt, amely azzal a furcsasággal bír, hogy élő embereket mintázott meg. Holott már akkor sem, és ma sem számít mindennaposnak ez a megoldás. Persze, érthető a tartózkodás, hiszen múltunk történelme elég elrettentő példát adott a személyi kultuszról. De vajon ki az, aki valójában érdemesnek mutatkozik arra, hogy bélyegen is megörökítsék. Farkas Bertalan az első és máig egyetlen magyar űrhajós esetében a politikai és a közhangulat kétségbevonhatatlan és ritka összhangját fedezhettük föl.

Dudás László vállalta, és a bélyegkatalógus szerkesztői is vállalták kiváló sportolóink nevét a sorozatnál. A későbbiekben aztán kialakult, hogy melyek illeszkednek legjobban az érdeklődéséhez, stílusához. Nem véletlen, hogy a műszaki és tudományos motívumok képezik tekintélyes bélyegtermésének vázát. Ezt a vonulatot a méterrendszer hazai bevezetésének centenáriumára kiadott sorozat indította 1976-ban, kocsi-, hajó- és repüléstörténeti szériák követték. De nem állt távol tőle a természet ábrázolása sem: tervezett bélyegeket lótenyésztésről és élőhelyeink védelméről, legszebb hazai barlangjainkról. Portréi közül kiemelhetjük a Luther-blokkot, a magyar tudomány jelesei közül Kármán Tódorról, Bay Zoltánról, Neumann Jánosról készült munkáit, de a 2006-os Kodály-kompozíciója is remekmű.

A történeti hűségre törekvést, a tárgyi tévedések kizárását, az anakronizmus elkerülését különösen fontos szempontnak tartotta munkásságában, ezért hallatlan alapossággal nyomozta ki a témához illeszkedő relikviákat, korabeli illusztrációkat. Jó példa erre, a Bolyai Jánosról szóló bélyege (2002), amelyre nem erőszakolt nem létező alakot, hiszen mindmáig senki nem tudott előállni bizonyosan Bolyait ábrázoló portréval - sem festménnyel vagy rajzzal, sem fotográfiával.

Életművének másik jelentős része a forgalmi bélyegek két szériája. Az 1986-ban útjára indított Kastélyok és az 1994-től ugyancsak több részben kiadott Magyar népművészet sorozat. Az utóbbi egy ritka kivétel a bélyegtervezők életében: alig van példa arra, hogy először a művész fejében, szívében megszületik a vágy, hogy valamilyen témából bélyeget készítsen, s arra a tervre a posta rábólintson. Ezúttal valahogy így történt.

A reklámgrafikusi múlt jól kamatozott a bélyegtervezésben. Kimondottan jó volt például a logó típusú bélyegek tervezésében, ezért a postától több ilyen jellegű megbízást kapott: például Élelmezési világnap (1981), Energiatakarékosság (1984), TELECOM (1992), Magyarország a NATO tagja (1999).

Dudás Lászlóra jellemző volt szakmai nyitottsága, idejekorán megbarátkozott a számítógépes tervezéssel, így zökkenőmentesen folytatódott a manuális munkára épülő korszak után is karrierje. Lépést tartott az informatikai érában szocializálódott fiatal grafikusokkal. Olyannyira lényegesnek tekintette a számítógépes tudást a grafikai munkában, hogy önálló tematikus kiállítást is rendezett erről 1996-ban. Saját tapasztalatainak eredményeit tárta a látogatók elé, például a Népművészet sor szimmetriájának elkészítésében. 227 bélyeg hordozza magán a nevét.

Hitvallása

Hitvallása szerint a bélyeg mindennapi használati tárgy, vagyis nem mindegy, hogy néz ki, illetve az ismeretterjesztés egyik különösen, szinte tudat alatt ható eszköze volt. ( Napjainkban ez nem helytálló kijelentés, hiszen alig használunk bélyeget az elektronikus levelezés elterjedése óta.) Sok érdekes információt ad anélkül, hogy szándékoltan tanulni akarnánk általa. Ez viszont felelősséget ró a tervezőre, ezért törekedett a hitelességre minden részletében, ami a bélyegképen olvasható, látható. Tökéletesen példázza e törekvését az a megoldás, ahogyan a szarajevói téli olimpia előtt megjelent bélyegsoron és blokkon (1983) egy-egy jégtáncfigura pillanatképeinek folyamattá rendezésével valósághűen rekonstruálta a sportág szépségét és lényegét.

Díjai

• 1988-ban a mesterétől, Dózsa Farkas Andrásról elnevezett szakmai díjat kapta meg.

• 1990-ben Munkácsy díjas lett.

• Az év legszebb bélyege elismerést az 1993-as Mátyás király misekönyve-blokkal érdemelte ki.
• A Magyar Posta Művészeti Díját 1992-ben és 2004-ben is megkapta.

Bélyegek

Fájl:Luther-blokk.png