„Dudás László” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Dudás László bélyegtervező)
 
{{részben nincs forrás}}
'''Dudás László''' ([[Bátor (település)|Bátor]], [[1935]].[[május 24.]] - [[2014]]. [[augusztus 25.]])<ref>[http://hvg.hu/kultura/20140826_Meghalt_Dudas_Laszlo_grafikusmuvesz Meghalt Dudás László grafikusművész] HVG, 2014. augusztus 26.</ref> ipari formatervező, bélyegtervező grafikusművész.
 
== Életpályája ==
'''Dudás László''' (1935-2014) ipari formatervező, bélyegtervező grafikusművész.
 
1935. május 24-én született a Heves megyei [[Bátor (település)|Bátor]]<nowiki/>ban. Debrecenben érettségizett, mint gépésztechnikus. Az [[Iparművészeti Főiskola|Iparművészeti FőiskoláFőiskolán]]<nowiki/>n 1962-ben diplomázott [[Dózsa Farkas András]] és [[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]] tanítványaként. Az ipari formatervezőnek indult művész dunai szárnyashajók tervezésével kezdte pályáját. Később reklámgrafikával foglalkozott - többek között a Volán emblémáját és arculatát köszönhetjük neki -, s ennek során jutott el a bélyeghez. Miután kiderült, hogy rendelkezik azzal a nélkülözhetetlen speciális látásmóddal, ami ehhez a miniatűr alkotáshoz szükséges, a hetvenes évektől munkásságának egyik jelentős részévé vált a bélyegtervezés. Első megvalósult alkotása az 1973-ban megjelent ''Olimpiai érmesek'' sorozat volt, amely azzal a furcsasággal bír, hogy élő embereket mintázott meg. Holott már akkor sem, és ma sem számít mindennaposnak ez a megoldás. Persze, érthető a tartózkodás, hiszen múltunk történelme elég elrettentő példát adott a személyi kultuszról. De vajon ki az, aki valójában érdemesnek mutatkozik arra, hogy bélyegen is megörökítsék. [[Farkas Bertalan (űrhajós)|Farkas Bertalan]] az első és máig egyetlen magyar űrhajós esetében a politikai és a közhangulat kétségbevonhatatlan és ritka összhangját fedezhettük föl.
 
Dudás László vállalta, és a bélyegkatalógus szerkesztői is vállalták kiváló sportolóink nevét a sorozatnál. A későbbiekben aztán kialakult, hogy melyek illeszkednek legjobban az érdeklődéséhez, stílusához. Nem véletlen, hogy a műszaki és tudományos motívumok képezik tekintélyes bélyegtermésének vázát. Ezt a vonulatot a méterrendszer hazai bevezetésének centenáriumára kiadott sorozat indította 1976-ban, '''kocsi-, hajó- és repüléstörténet'''i szériák követték. De nem állt távol tőle a '''természet ábrázolás'''a sem: tervezett bélyegeket '''lótenyésztés'''ről és élőhelyeink védelméről, legszebb hazai barlangjainkról. '''Portré'''i közül kiemelhetjük a ''Luther''-blokkot, a magyar tudomány jelesei közül [[Kármán Tódor]]<nowiki/>ról, [[Bay Zoltán]]<nowiki/>ról, [[Neumann János]]<nowiki/>ról készült munkáit, de a 2006-os ''Kodály-kompozíció''ja is remekmű.
 
A történeti hűségre törekvést, a tárgyi tévedések kizárását, az anakronizmus elkerülését különösen fontos szempontnak tartotta munkásságában, ezért hallatlan alapossággal nyomozta ki a témához illeszkedő relikviákat, korabeli illusztrációkat. Jó példa erre, a [[Bolyai János]]<nowiki/>ról szóló bélyege (2002), amelyre nem erőszakolt nem létező alakot, hiszen mindmáig senki nem tudott előállni bizonyosan Bolyait ábrázoló portréval - sem festménnyel vagy rajzzal, sem fotográfiával.
 
Életművének másik jelentős része a forgalmi bélyegek két szériája. Az 1986-ban útjára indított ''Kastélyok'' és az 1994-től ugyancsak több részben kiadott ''Magyar népművészet'' sorozat. Az utóbbi egy ritka kivétel a bélyegtervezők életében: alig van példa arra, hogy először a művész fejében, szívében megszületik a vágy, hogy valamilyen témából bélyeget készítsen, s arra a tervre a posta rábólintson. Ezúttal valahogy így történt.
 
== Hitvallása ==
Hitvallása szerint a bélyeg mindennapi használati tárgy, vagyis nem mindegy, hogy néz ki, illetve az ismeretterjesztés egyik különösen, szinte tudat alatt ható eszköze volt. ( Napjainkban ez nem helytálló kijelentés, hiszen alig használunk bélyeget az elektronikus levelezés elterjedése óta.) Sok érdekes információt ad anélkül, hogy szándékoltan tanulni akarnánk általa. Ez viszont felelősséget ró a tervezőre, ezért törekedett a hitelességre minden részletében, ami a bélyegképen olvasható, látható. Tökéletesen példázza e törekvését az a megoldás, ahogyan a szarajevói téli olimpia előtt megjelent bélyegsoron és blokkon (1983) egy-egy jégtáncfigura pillanatképeinek folyamattá rendezésével valósághűen rekonstruálta a sportág szépségét és lényegét.
 
== Díjai ==
* 1988-ban a mesterétől, [[Dózsa Farkas András]]<nowiki/>ról elnevezett szakmai díjat kapta meg.
 
* 1990-ben Munkácsy díjas lett.
 
* Az év legszebb bélyege elismerést az 1993-as Mátyás király misekönyve-blokkal érdemelte ki.
* A [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] Művészeti Díját 1992-ben és 2004-ben is megkapta.
[[Fájl:Luther-blokk.png|left|thumb]]
[[Fájl:Magyar repüléstörténet.png|left|thumb]]
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
 
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=97711&too_many_records=false&rc=2&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]
 
==További információk==
 
* Világegyetem - bélyegtörténelem. Kalauz a Bélyegmúzeum állandó kiállításához. Szerk. Kovács Gergelyné-Solymosi Jánosné. Bp., Hírközlési Múzeum Alapítvány, 2005. 28 o., ill.; az életrajzi rész a kiadvány betétlapos melléklete
* Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
* Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
 
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
[[Kategória:1935-ben született személyek]]
[[Kategória:2014-ben elhunyt személyek]]