„Augustus (cím)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (89.122.157.47), visszaállítva 195.199.142.30 szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
== Caesar Augustus ==
[[Fájl:Probus sol.jpg|200px|thumb|left|A késő [[3. század]]i császár [[Marcus Aurelius Probus római császár|Probus]] érméje, az ''Invictus'' (
Octavianus [[
''Mint [[princeps senatus]] („a szenátus első embere”) Augustus a Senatus vezetője volt, elnökölt az üléseken és határozatokat terjesztett be. [[Pontifex maximus]]
''Ez a hatalomösszevonás lett a minta a későbbi császárok számára, amely alapján kormányozták Rómat, kezdetben tényleges alapként, majd a [[3. század|3.]] és még inkább a [[4. század]]tól már csak elméletileg, hiszen ekkortól a császári hatalom már jobban hasonlított a keleti despotákéhoz, mint az eredeti „első az egyenlők közt” elv gyakorlásához.''
21. sor:
Octavianus „Caesar Augustus” nem csak ebben teremtett mintát, hanem abban is, ahogy a későbbi császárok nevezték magukat. "[[Imperator]] [[Caesar (cím)|Caesar]] Augustusnak" nevezte magát és mindhárom nevet használta a császárok többsége. E három névből azonban csak az ''augustus'' jelölhette kizárólag a császárt: az ''imperator'' címet mások is viselték, a ''Caesar'' név pedig a Iuliusok egyik ágának családi neve volt. (Ugyanakkor a császár anyja, vagy felesége viselhette az ''Augusta'' nevet.)
A teljes uralkodói jogkör birtokosának neveként az ''augustus'' nagyjából megfelel a „császár” szó jelentésének, de nem szabad kritika nélkül visszavetíteni rá a későbbi monarchiákhoz kötődő képzeteket. Az uralkodói ranghoz a Római Birodalomban nem kötődött alkotmányos hivatal: az uralkodó személyes tekintélye ''(dignitas)'' és befolyása ''([[auctoritas]])'' a ''princeps senatus''
Sok tekintetben az ''augustus'' a brit ''[[herceg]]''hez ''(prince)'' hasonlítható, amely személyes cím és tekintély, nem egyfajta nemesi
{{Fordítás|en|Augustus (honorific)}}
|