„B. B. King” változatai közötti eltérés

'''B. B. King''', ''Riley B. King'' (Berclair, [[Mississippi (állam)|Mississippi]], [[1925]]. [[szeptember 16.]] – [[Las Vegas]], [[2015]]. [[május 14.]]) amerikai bluesgitáros. Minden idők talánegyik leghíresebb [[Gitárosok listája stílusok szerint#Blues|bluesgitárosa]]{{forrás}}, aki még 89 éves korában is aktív előadó volt.

== ÉleteÉletpályája ==

Egy [[ültetvény]]en született a Mississippi állambeli Berclairben. 9 évesen kezdett gitározni, közben kórusba is járt, ahol énekelni tanult. 20 éves korában [[Memphis]]be ment unokatestvéréhez, ahol kezdetben utcazenélésből próbált megélni, később a helyi WDIA [[rádió]]állomás lemezlovasaként dolgozott, amivel [[régió|regionális]] szinten ismertté vált. Lemezlovasként kapta a „The Beale Street Blues Boy” becenevet, mely később „Blues Boy King”-re, végül csak B. B. Kingre rövidült. Egy idő után ismét gyerekkori szerelme, a [[gitár]] felé fordult, és a [[Modern Records]] kiadásában elkészítette első felvételeit.

[[1968]]-ban [[Johnny Winter]]rel és [[Mike Bloomfield]]del koncertezett nagy sikerrel, aminek következtében a [[The Rolling Stones]] [[1969]]-ben meghívta amerikai turnéjára. Ugyanebben az évben játszotta fel Rick Darnell és Roy Hawkins ''The Thrill Is Gone'' című dalát, mellyel már nem csak a [[blues]], de a [[popzene|poplist]]ák élére is felkerült. A dal sikereinek köszönhetően King egyre inkább a kommersz popzene felé fordult. Egyre keresettebb előadó lett, dalai megjelentek TV reklámokban, TV showkban, ezzel együtt azonbanugyanakkor egyre kevesebb lemezt adott ki.

[[1993]]-ban részt vett a [[Blues Summit]]-on, [[2000]]-ben pedig elkészítette az [[Eric Clapton]]nal közös, ''[[Riding with the King]]'' c.című lemezt. [[2005]]-ben a [[University of Mississippi]] díszdoktorává avatták.