„Peano-aritmetika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
FoBe (vitalap | szerkesztései) |
a →Műveleti tulajdonságok: - néhány állítást átfogalmaztam szabatosabbá, egyértelműbbé, néhány műveleti jelet pedig szóközök beszúrásával láthatóbbá tettem. |
||
64. sor:
|}
A Peano
A szorzásnak megfelelő <math>\scriptstyle{\cdot}</math> -ról is bizonyítható, hogy asszociatív, kommutatív és [[Zéruselem|egységelemes]]. Inverz itt is csak kivételes esetben van. Egyfajta osztás azonban mégiscsak értelmezhető majd, ez lesz az ún. maradékos osztás, ennek azonban inkább [[számelmélet]]i, mint [[algebra]]i jelentősége lesz.
Fontos tétel továbbá a két műveletet összekötő egyik irányú [[disztributivitás]]: A <math>\scriptstyle{\cdot}</math> disztributív az <math>\scriptstyle{+}</math> -ra nézve.
<div align="center" style="clear:both;" class="NavFrame">
<div align="center" class="NavHead">Példa levezetésre: ''Kommutativitás'' - <small> ''A részletezés jobbra nyitható!''</small></div>
180. sor:
* [[Reflexív reláció|Reflexív]]: Senki sem nagyobb magánál.
* [[Antiszimmetrikus reláció|Antiszimmetrikus]]: Ha ketten nem nagyobbak egymásnál, akkor ugyanazok.
* [[Tranzitív reláció|Tranzitív]]: Ha három közül a második nem nagyobb az
* [[Rendezett halmaz#Definíció|Lineáris]]: Bármely kettő közül valamelyik nem nagyobb a másiknál.
Ezen belül további jellemzők, hogy
216. sor:
Ez már egy totális szigorú rendezés:
* Irreflexív: Senki sem kisebb magánál.
* Antiszimmetrikus: Semelyik kettő közül sem lehet egyszerre mindkettő kisebb a másiknál (ilyenkor ugyanis magánál lenne kisebb, ami tiltott).
* Tranzitív: Ha három közül
* lineáris: Bármely
Ezen belül további jellemzők, hogy
* A <math>\scriptstyle{0 }</math> infimum: 0-nál nincs kisebb.
243. sor:
Ezt úgy lehetne mondani, hogy „minden ami nem a nulla, rákövetkezője valaminek”.
A rendezés definíciói szerint ezt a következőképpen írhatjuk át:
<center><math>\scriptstyle{\forall x (0\leq x) }</math></center>
Ez a nagyon egyszerű formula azért érdekes, mert a Peano-aritmetikának vannak olyan gyengébb változatai is, melyekben ez a formula szerepel a teljes indukciós axiómaséma helyén.<ref>{{Opcit|n =George Boolos|c =The Logic of Provability |k = |f = 2 |sz = |o =49}}</ref>
|