„Orderic Vitalis” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Tudós infobox
{{építés alatt}}
|név =Ordericus Vitalis
|kép =
|képméret =250px
|képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint =történetíró
|nemzetiség =angolszász
|születés dátuma =[[1075]]. [[február 15.]]
|születés helye =
|halál dátuma =[[1142]]. körül {{életkor-holt|975|07|25|1018|12|01}}
|halál helye =
|házastárs =
|gyermekei =
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény =
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület =[[történettudomány]]
|kutatási terület =
|tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus =
|szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1 =
|felsőoktatási beosztás1 =
|felsőoktatási munkahely2 =
|felsőoktatási beosztás2 =
|kutatóintézeti munkahely =
|kutatóintézeti beosztás =
|más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái = ''Historia Ecclesiastica'', ''Gesta Normannorum Ducum''
|jelentős tervfeladatai =
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések =
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá = ''Jumieges-i Vilmos''
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
 
'''Orderic Vitalis''' vagy más néven '''Ordericus Vitalis''' (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász történetíró. Fő művei a ''Historia Ecclesiastica'' és a ''Gesta Normannorum Ducum''.
 
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.
 
Az Egyháztörténet - melyet a kora középkori Anglia legnagyobb társadalomtörténetének neveznek<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Orderic_Vitalis#cite_note-3</ref> - három részre oszlik. Az első könyv
Orderic nagy műveltésgű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.
 
Orderic nagy műveltésgűműveltségű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.
 
==Részlet művéből==
 
{{Idézet2|Az angolok [[Hastingsi csata|minden szabadsága semmivé lett]]. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, [[Svend svéd király|Svendhez]], a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és [[Kanut]] fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a [[normannok]] hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s [[Komnénosz Izsák|Alexiosz]] konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető [[Guiscard Róbert]] minden erejével [[Dürrakhioni csata|küzdött]], ama [[VI. Mihály|Mihály]] érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.|Krónikások, krónikák, 119. old.}}
 
{{jegyzetek}}
 
==Források==