„Divéky Adorján” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: stilisztikai javítások
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Divéky Adorján''' ([[Alsókubin]], [[1880]]. [[augusztus 17.]] – [[Budapest]], [[1965]]. [[május 25.]]) történész, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja, a Varsói Magyar Intézet igazgatója.
 
==Élete==
A Divéky család [[1760]]-ban került [[Árva vármegye|Árva megyébe]] megyébe s telepedett le [[Podvilk]]en.
 
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. [[1906]]-ban bölcsész doktorátust nyert, és gimnáziumi tanár lett. Pályája elején [[Szepes vármegye|Szepes-]], [[Liptó vármegye|Liptó-]], és Árva megyei gimnáziumi tanár volt.
 
[[1909]]–[[1911]] között a [[krakkó]]iKrakkói egyetem|Krakkói egyetemen]] történelmi előadásokat hallgatott. [[1917]]-ben [[Varsó]]ba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagainakanyagait kutatásárakutatta. Ezekben az években előbb a varsói egyetem magyar nyelvi lektora, majd [[1929]]-ig a magyar történelem előadója volt. [[1921]]-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1934-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Divéky Adorján által a két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező - könyveket, jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.
 
Amikor [[1920]]-ban az [[első világháború]] után megalakuló csehszlovák állam és [[Lengyelország]] között vita folyt Felső-Árva területi hovatartozásáról, Divéky Adorján a lengyelek mellett kötelezte el magát. Abban, hogy a [[Szepesség]] és Árva magyarlakta északi területei ne [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]], hanem Lengyelországhoz kerüljenek, aktív diplomáciai-politikai szerepe volt .
 
1939–1950 között – nyugalomba vonulásáig – a [[Debreceni Egyetem1930]] tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott. 1930-tól voltban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, [[1937]]-tőlben a [[Lengyel Tudományos Akadémia]] külföldi tagjatagjának választották. Munkássága nagyrészt[[1934]]-től a [[XIXvarsói Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét töltötte be. század]]iA [[lengyel-magyarkét kapcsolatok]]atvilágháború érinti,között degyűjtött több tanulmánya,korábban az Intézet közleményekönyvtárának jelentrészét megképező - könyveket jelenleg a [[XVI.Varsói század]]Egyetem lengyelMagyar históriájáról,Filológiai művelődéstörténetérőlTanszéke isőrzi.
1945 után 1848-as lengyel emlékiratokat fordított és Krakkó [[reneszánsz]] kori magyar emlékeit gyűjtötte. Tanulmányai közül számos [[lengyel nyelv]]en jelent meg.
 
[[1939]][[1950|-1950]] között – nyugalomba vonulásáig – a [[Debreceni Egyetem]] tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott.
[[1999]]. óta a varsói Magyar Kulturális Intézet pártfogásával Divéky Adorjánról elnevezett hétvégi magyar iskola működik. Az iskolában kéthetente tartanak foglalkozásokat a lengyel-magyar vegyes házasságból származó és az átmenetileg Varsóban élő magyarországi családok, kiküldöttek gyermekei számára.
 
Munkássága nagyrészt a [[XIX. század]]i [[lengyel-magyar kapcsolatok]]at érinti, de több tanulmánya és közleménye jelent meg a [[XVI. század]] lengyel históriájáról, művelődéstörténetéről is. [[1945]] után [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as]] lengyel emlékiratokat fordított és [[Krakkó]] [[reneszánsz]] kori magyar emlékeit gyűjtötte. Tanulmányai közül számos [[lengyel nyelv]]en jelent meg.
===Munkái===
 
===Munkái===
*Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése [[Lengyelország]]gal főleg a XVI.-XVII. században (Budapest, 1905.)
 
*Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése [[Lengyelország]]gal főleg a XVI.-XVII. században (Budapest, 1905.)
*Zsigmond lengyel herceg budai számadásai 1500-1502 (Budapest, 1914.)
*[[Szepesség]]iSzepességi tanulók a krakkói egyetemen (1400-1550) (Közlemények Szepes Vármegye Múltjából, 1919.)
*Magyarok és lengyelek a XIX. században (Varsó, 1919.)
*A Lengyelországnak elzálogosított XVI szepesi város visszacsatolása 1770-ben (Budapest, 1929.)
*[http://real-eod.mtak.hu/1163/ Az Arany Bulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya] (Budapest, 1932.)
*[http://real-eod.mtak.hu/1175/ Az Arany Bulla hatása a lengyel jogra] (Budapest, 1942.)
 
== Emlékezete ==
[[1999]]. óta a varsói Magyar Kulturális Intézet pártfogásával Divéky Adorjánrólróla elnevezett hétvégi magyar iskola működik. Az iskolában kéthetente tartanak foglalkozásokat a lengyel-magyar vegyes házasságból származó és az átmenetileg Varsóban élő magyarországi családok, kiküldöttek gyermekei számára.
 
==Források==
*[[Kovács Endre (történész)|Kovács Endre]]: Divéky Adorján ([[Századok (folyóirat)|Századok]], 1965.)
*[[Kovács István (költő)|Kovács István]]: Barangolások a lengyel Árvában (Európai Utas, 2002., 49. sz.)
 
{{DEFAULTSORT:Diveky Adorjan}}