„Orderic Vitalis” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(-kapcsolódó szócikkek)
|ismeretes mint =történetíró
|nemzetiség =angolszász
|születés dátuma =[[1075]]. [[február 1516.]]
|születés helye =
|halál dátuma =[[1142]]. körül {{életkor-holt|9751075|0702|2516|10181142|12|0131}}
|halál helye =
|házastárs =
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
'''Orderic Vitalis''' vagy más néven '''Ordericus Vitalis''' ([[1075]]. [[február 16.]], Sropshire, Shrewsbury mellett - [[1142]] körül) angolszász történetíró. Fő művei a ''Historia Ecclesiastica'' és a ''Gesta Normannorum Ducum''.
 
==Élete és működése==
 
Orderic ''Odeleriusnak'', ''Roger de Montgomery'' lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai ''Saint-Évroult''-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is.
''Saint-Évroult''-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban
töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is.
 
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.
 
Orderic nagy műveltségű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.
 
==Részlet művéből==
{{Idézet2|Az angolok [[Hastingsi csata|minden szabadsága semmivé lett]]. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, [[Svend svéd király|Svendhez]], a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és [[Kanut]] fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a [[normannok]] hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s [[Komnénosz Izsák|Alexiosz]] konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető [[Guiscard Róbert]] minden erejével [[Dürrakhioni csata|küzdött]], ama [[VI. Mihály|Mihály]] érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.|Krónikások, krónikák, 119. old.}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
* Krónikások, krónikák II. Szerk. Mezey László, Gondolat, Bp. 1960.
* [[Angi János]] - [[Bárány Attila]] – [[Orosz István]] – [[Papp Imre]] – [[Pósán László]]: Európa a korai középkorban. Multiplex Media – Debrecen University Press. Debrecen 1997. ISBN 9630491966
* Bárány Attila: Britek, angolszászok vikingek. Gödöllő-Máriabesnyő. Attraktor Kiadó. 2008. ISBN 9789639857025
 
* [[Chronicon ex chronicis]]
* [[Fulfordi csata]]
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
 
[[Kategória:Középkori történetírók]]
102 773

szerkesztés