„Izlandi honfoglalás” változatai közötti eltérés

 

Ingólfur és társai példáját sokan követték Norvégiában, ahol [[I. Harald norvég király|Széphajú Harald]] király éppen kemény eszközökkel folytatott országegyesítő, a helyi vezetők függetlenségét fenyegető politikát. A földfoglalás lehetősége nagy visszhangot váltott ki másutt is az akkori viking világban, különösen a Brit-szigetek északi részein, ahol a korabeli gazdasági lehetőségekhez képest viszonylagos túlnépesedés, földhiány alakult ki. Megkezdődött az izlandi történelemnek a 930-ig, az [[alþingi]] létrehozásáig számított kora, amit ''Landnámsöld''-nek, a honfoglalás korának neveznek. A korszak fő eseményeit – az európai történelemben példa nélkül áll módon – írott források is rögzítették, a [[Landnámabók]] és az [[Íslendingabók]]. Ezek a források több mint 400 telepes nevét és származását írták le, akik mind családjukkal és kisebb-nagyobb kíséretükkel érkeztek a szigetre.{{refhely|azonos=J16}} Természetesen ténylegesen ennél jóval többen érkeztek, de a feljegyzések csak az abban a korban legismertebb családfők nevét rögzítették. A bevándorlást az is elősegítette, hogy a technikai fejlődés és a szokások fejlődése révén ebben az időben a nyílt tengeri hajózás széles körben elterjedt, szinte napi tevékenységgé vált.{{refhely|Jón|17. o.}}

 

==Izland betelepülésének befejeződése==