Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
== A mediterrán kultúrkörben ==
=== Rómában ===
[[Fájl:Augustus as pontifex maximus.jpg|bélyegkép||Augustus, mint pontifex maximus (i. e. 20.)]]
A cím és a tartalom a [[Római Köztársaság]] bukása után a [[Principatus|principátus]] idején fokozatosan alakult ki, ahol szükség volt egy monarchikus rendszerre, de sem a [[Római Királyság]] idején lejáratott királyi, azaz rex cím, sem a [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] és [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] miatt rossz emlékű örökös [[dictator]]i cím nem hangzott jól.
 
[[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] ezért [[princeps]]-nek neveztette magát, ''isten fiának'', miután fogadott apját, Julius Caesar-t halála után az istenek közé emelték, és a köztársaság több [[magistratus|tisztségét]] és címét személyében egyesítette. Olyanokat, mint: [[Tribunus plebis|néptribunus]] (sérthetetlenség és vétójog), [[pontifex maximus]] (szakrális szerep), [[consul]] (végrehajtó hatalom], [[censor]] (a szenátus összeállítása), [[imperator]] (hadseregparancsnok). Nevét pedig, ami eredetileg ''Caius Octavianus'', majd a Caesar általi örökbefogadás után ''Caius Iulius Caesar (Octavianus)'' lett, ''Imperator Caesar Augustus''-ra változtatta. A későbbi princepsek mind felvették Caesar nevét is, ezért az az uralkodó szinonímájaszinonimája lett, ugyanakkor Augustus neve még nagyobb reputációt takart. A trónörökös csak a Caesar nevet, a princeps az Augustus nevet is viselte.
 
A [[dominatus]] idejére alakult ki tartalmilag is a császár emberek fölötti fogalma. A princeps csak első volt az emberek között, a [[dominus]] viszont eredeti jelentésében nem egyszerűen urat, hanem a rabszolgák urát jelentette, ezért ennek felvétele, mint megszólítás - igen sértő volt a szenátorok szemében - az emberek fölé emelte. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] tetrarchiája idején a négy részre - kétszer két részre - osztott birodalom és a saját birodalomfele élén a '''senior Augustus''' állt, a másik birodalomfél élén a '''iunior Augustus'''. Mindkét birodalomfél egy-egy kisebb része az alárendelt '''Caesar''' hatáskörébe tartozott.
[[Konstantinápoly]] [[1453]]-as eleste után megszűnt a keleti keresztény császári cím, a török [[szultán]], [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mohamed]] azonban felvette a hasonló értelmű [[padisah]] címet, magának vindikálva ezzel az Európa feletti uralmat. Később a [[mohácsi csata|mohácsi győztes]] [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] ennél is tovább ment. A pápai [[tiara]] (hármas korona) mintájára négyes koronát csináltatott magának, amivel a pápa feletti elsőbbségi igényét nyilvánította ki.
 
A császári címmel azonos értelműnek szokás még tekinteni az ókori [[mezopotámiaMezopotámia|Mezopotámiában]] a '''négy világtáj királya''' címet, amit [[Narám-Szín]] akkád uralkodó vett fel, és eszerint ő lett volna a világ első császára.
 
A perzsa '''királyok királya''' ([[sah]]insah) cím is ide tartozik, amit [[Reza Pahlavi iráni sah|Reza Pahlavi]] is viselt. Ezt a perzsa címet vette fel [[Nagy Akbar mogul sah|Nagy Akbar]], a [[Mogul Birodalom]] uralkodója.
[[Fájl:Russian regalia.jpg|bélyegkép|200px|A cári korona és jelvények]]
 
A [[kijevi Rusz]] élén a nagyfejedelem ''(velikij knyaz)'' állt, amit nem szokás a császári címmel egyenrangúnak tekinteni. [[III. Iván orosz cár|III. Iván]] vette fel a [[cár]]i címet [[Konstantinápoly]] bukása és az után, hogy megszabadult az [[Arany Horda]] uralmától. Később [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] orosz cár nyilvánította magát újra császárrá, ezúttal ''imperátorrá'', Moszkvát pedig harmadik Rómává, Konstantinápoly szellemi örökösévé.
[[III. Iván orosz cár|III. Iván]] vette fel a [[cár]]i címet [[Konstantinápoly]] bukása és az után, hogy megszabadult az [[Arany Horda]] uralmától. Később [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] orosz cár nyilvánította magát újra császárrá, ezúttal ''imperátorrá'', Moszkvát pedig harmadik Rómává, Konstantinápoly szellemi örökösévé.
 
[[I. Napóleon francia császár|Napóleont]] konkrét politikai céljai késztették a császári cím felvételére [[1804]]-ben. Az egyik a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] legitim királyi címe, ami állandó fenyegetést jelentett hatalmára. A császári cím ugyanakkor utalt [[Julius Caesar]]ra, a ''nagy hadvezérre'' és [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyra]], ''Európa urára''. [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2393] A kellő legitimitás érdekében a pápával felkenette magát, de – kihangsúlyozva, hogy a pápa nem áll fölötte – maga tette a saját fejére a koronát, kivéve azt a [[pápa (egyházfő)|pápa]] kezéből. Az Európára való kizárólagos igényét hangsúlyozta azzal is, hogy az [[austerlitzi csata]] után lemondatta a német-római császári címéről [[Ferenc magyar király|II. Ferencet]]. Ferenc főherceg már 1804-ben az Ausztria örökletes császári címér vette fel, amit Napóleon bukása után a [[bécsi kongresszus]] is elismert. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] bukása után [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] újította fel a francia császárságot ([[1852]]-[[1870]]).
[[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] bukása után [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] újította fel a francia császárságot ([[1852]]-[[1870]]).
[[Fájl:Weltliche Schatzkammer Wien white.jpg|thumb|Az Osztrák Császárság jelképe, Rudolf császár koronája (az osztrák uralkodókat sohasem koronázták).]]
 
[[Mexikó]]ban a franciák „mexikói kalandjának” eredményeképpen [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] jóindulatú, ám balszerencsés öccse uralkodott, mint [[I. Miksa mexikói császár]] [[1864]] és [[1867]] között. Ezután megfosztották trónjától, majd kivégezték, ezzel véget vetve a császárságnak Mexikóban.
 
[[Haiti]]ben két alkalomalalkalommal is kikiáltották a császárságot. Közülük [[Jean-Jacques Dessalines|I. Jakab]] császársága az ismertebb.
 
=== Dél-Amerika ===
 
== További információk ==
* [http://www.aetas.hu/1999_4/99-4-17.htm Çasar vagy imperador?] (Aetas 1999. 4. szám)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
69 449

szerkesztés