„Gesta Romanorum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
A novellás-gyűjtemény először egy 1342-is ''innsbrucki'' kéziratban bukkan föl - ezt a változatot 1890-ben adta ki ''Willhelm Dick''. A mű elterjedtségét és sikerét jelzi, hogy több, mint száz kéziratban maradt fenn. 1472-ben adják ki először először latin nyelven nyomtatásban, de időközben már a nemzeti nyelvekre is átültették: 1414-ben németül, 1420-ban angolul és 1444-ben csehül is olvasható volt. A latin kiadást 1872-ben Hermann Oesterley adta ki újra. A reformáció is szívesen felhasználta a moralizáló tendenciájú történeteket, de van rá példa, hogy ekkor már sokszor el is hagyják a példázatokat, és csak a történet él tovább. [[Erasmus]] kigúnyolja a szerinte otromba latinsággal írt bárdolatlan történeteket, ez azonban nem akasztja meg sikerét.
 
Magyarországon 1403-24 között [[Gyulafehérvár|Gyulafehérvárott]] tudunk a Gesta létezéséről.A mű egy példányát a [[Corvinák|Mátyás könyvtárából]] való SztáraySztárai-kódex meg is őrizte, de [[Mátyás király|Mátyás]] korából megvolt Pozsonyban és Győrben is. Egy 1475-ben kelt soproni végrendelet is rendelkezik az örökhagyó tulajdonában lévő Gestáról. A mű első magyar fordítója [[Haller János]], Torda megye főispánja, aki 1681-82-es tordai fogsága idején fordította le magyarra a művet, melyet 1695-ben M. Tótfalusi Kis Miklós adott ki nyomtatásban. A XVIII-XIX. századokban egyaránt 3-3 kiadást ért meg. A legteljesebb kiadás az 1900-ban [[Katona Lajos]] által készített volt.
 
Legújabb 1965-ben jelent meg a Helikon Kiadónál, mely reprintben 2001-ben jelent meg újra.