„Alfred Döblin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkesítés |
|||
24. sor:
'''Alfred Bruno Döblin''' ([[Szczecin|Stettin]], [[1878]]. [[augusztus 10.]] – [[Emmendingen]], [[1957]]. [[június 26.]]) [[németek|német]] [[orvos]] és [[író]].
==Életpályája==
Döblin polgári zsidó családból származott. Apja a szabó és boltos Max Döblin, édesanyja pedig Sophie Freudenheim volt. 12 éves korában apja elhagyta a családot és második feleségével Amerikába emigrált. Anyja 1888-ban [[Berlin]]be költözött. A nehéz anyagi körülmények miatt Döblin csak 1900 szeptemberében érettségizett. A berlini egyetem [[orvostudomány]]i karának lett hallgatója és [[filozófia|filozófiát]] is tanult. 1905-ben doktorált Freiburgban. 1905-től 1930-ig eleinte a [[pszichiátria|pszichiátrián]] dolgozott, [[Regensburg]]ban, [[Freiburg im Breisgau]]ban ill. Berlinben, majd háziorvos is lett (Frankfurter Allee 340.), a berlini Alexanderplatz közelében, ahol 1933-ig praktizált. 1910-től kezdett el íróként is tevékenykedni egy új [[expresszionista]] [[újság]] számára, amelyet ''Herwarth Walden'' alapított „[[Der Sturm]]“ címen. [[Heinrich von Kleist]], [[Friedrich Hölderlin]] és [[Friedrich Nietzsche]] voltak irodalmi és filozófiai példaképei ebben az alkotói időszakban. Az első írók közé tartozott, akik felismerték az új médium, a rádió nyújtotta lehetőségeket. A szintén zsidó származású ''Erna Reiss'' (1888–1957) lett a felesége, 1912-ben. A házaspárnak négy gyermeke született. Az [[első világháború]]ban Döblin tábori orvos volt, ekkor kezdte el [[Wallenstein]]ről szóló regényét. A háború után több újságba írt [[röpirat]]okat és [[glossza|glosszát]], lelkesedett a [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]]ért, propagálta a [[szovjet]] mintájú [[tanácsköztársaság]] létrehozását Németországban, agitált a [[kapitalizmus]] ellen.▼
▲Döblin polgári zsidó családból származott. Apja a szabó és boltos Max Döblin, édesanyja pedig Sophie Freudenheim volt. 12 éves korában apja elhagyta a családot és második feleségével Amerikába emigrált. Anyja 1888-ban [[Berlin]]be költözött. A nehéz anyagi körülmények miatt Döblin csak 1900 szeptemberében érettségizett. A
1933-ban menekülnie kellett a nácik elől. 1936-ban francia állampolgár lett, de 1940-ben újra szöknie kellett, ezúttal az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba. De ott sem találta helyét, nem volt sem ünnepelt, de még ismert író sem. Egy rövid ideig volt szerződése ugyan az [[MGM]]-mel, de később heti 18 dolláros munkanélküli segélyből tengette életét. Ebben az elszigeteltségben katolikussá keresztelkedett ki, vagyis konvertált. Visszatért Európába, 1945-ben Franciaországba, majd francia tisztként, 1946-ban Németországba. A többi emigránshoz hasonlóan, őt is bizalmatlanság vette körül, elutasításban volt része és már nem tudott érvényesülni. A háború utáni Berlin már más világ volt, mint a 20-as években. Az emigrációban írt könyveit kiadták ugyan ekkor már Németországban is, de kevesen vásárolták és még kevesebben olvasták. Nem az [[expresszionizmus|expresszionista]], többsíkú, rohanó, zaklatott stílus tudott támaszt nyújtani az embereknek a háború megannyi szörnyűsége után. 1953-ban Döblin újra Párizsba költözött. Régi barátjának [[Theodor Heuss]]nak (volt [[németek|német]] [[köztársasági elnök]] ) címzett levelében írta: „Ich bin in diesem Land, in dem ich und meine Eltern geboren sind, überflüssig” (Ebben az országban, ahol én és szüleim születtek, fölöslegessé váltam). Súlyos betegen, 1957. június 26-án ott halt meg. Egy évvel korábban jelent meg utolsó regénye „Hamlet oder Die lange Nacht nimmt ein Ende“ (Hamlet avagy A hosszú éjszaka véget ér), de csak az [[NDK]]-ban.
==
Első regénye ''Die drei Sprünge des Wang-Iun'' (Wang-Iun három ugrása) 1915-ben jelent meg. Ezt követte 1918-ban ''Wadzeks Kampf mit der Dampfturbine'' (Wadzek harca a gőzturbinával), amelyet többen hasonlítottak [[Charlie Chaplin|Chaplin]] [[Modern idők]] című filmjéhez, illetve vontak párhuzamot a kettő között. A háborút követő márciusi berlini küzdelmek ihlették későbbi nagy formátumú regényét ''November 1918'' címmel. Ezután 1920-ban jelent meg a [[Wallenstein]]ről szóló történelmi regénye, majd pedig 1924-ben az [[utópia|utópikus]] ''Berge, Meere und Giganten'' (Hegyek, tengerek, óriások), és végül 1929-ben ''Berlin Alexanderplatz''.
38 ⟶ 40 sor:
„Elég legyen az elbeszélések-slendriánból (Erzählschlendrian) a tisztes Egyszer volt, hol nem volt-történetekből!” [...] „Dichten ist nicht Nägelkauen und Zahnstochern, sondern eine öffentliche Gelegenheit” (Az írás nem körömrágás és fogvájás, hanem nyilvános közügy). Az iszonyatos tempóban növekvő Berlin addig soha nem látott, meg nem élt perspektíváit, lehetőségeit, élethelyzeteit, a nem tapasztalt sebességet, egymásmellettiséget, egyidejűséget kívánta új elbeszélő formába önteni. Ezen útkeresésének lett az eredménye a Berlin Alexanderplatz.
==
* Oliver Bernhardt: Alfred Döblin. Deutscher Taschenbuchverlag, München 2007, ISBN 978-3-423-31086-4.
47 ⟶ 49 sor:
{{Portál|Zsidóság||Németország|-}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Német írók]]
[[Kategória:Német orvosok]]
| |||